Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - MOSONYI EMIL dr. és MÁTRAI ISTVÁN: A Tisza öntözővízkészletének megosztása

VÍZÉPÍTÉS A Tisza és a Maros kisvizeinek elosztását tárgyalják a szerzők alábbi tanulmányukba^ az öntözésnek minél nagyobb területre való kiterjesztéséért. Elgondolásuk megvalósulása 600.000 kat. holdnyi terület öntözését tenné lehetővé az ötéves és a további tervek végrehajtása során. U. D. C. 626.812 [282.213.712] A Tisza öntöző vízkészletének megosztása* MOSONYI EMIL DR. ÉS MÁTRAI ISTVÁN A tiszántúli öntözéseknek a hároméves tervben, majd a kidolgozás alatt álló tízéves öntözési tervben egyre szélesebb perspektívája nyílik; időszerű, tehát a rendelkezésre álló öntözővíz-meny• nyiség számbavétele. Ismeretes, hogy a Tisza és mellékfolyóinak vízhozama igen szélsőséges határok között ingadozik. Például Tokajnál a Tisza legkisebb és legnlagyobb vízhozamának aránya mintegy 1:80; de a Kőrösök még ennél is jóval szélsőségesebbek, mintegy 1 : 300 körüli vízihozamaránnyal. A legkisebb vízhozamok nyár derelkán, vagy végén és ősszel jelentkeznek, ezért az öntözhető területek kiterjedésének határt szab a rendelkezésre álló kisvízhozam mennyisége. A vízállás ilyenkor olyan alacsony, hogy a meglévő szivattyútelepeknél is nehézségek állnak elő a rtendkívüli nagy emelési magasság miatt. Ezenkívül a nagyobb vízikivételek következtében még alacsonyabbra száll a vízszín, ami a meglévő kis vízmennyiség kiemelését is megnehezíti. A hajózás ebben az időszakban természetesen teljesen megszűnik. A Tisza csatornázásával tezek a kérdések megoldódnak. Az érkező vízmennyiség — Iha eltekintünk a párolgási és szivárgási veszteségektől — úgyszólván teljesen kivehető anélkül, hogy a hajózásnak ebből sérelme származna, sőt a mederben tározott víz egyrészét is felhasználhatjuk az öntözésekre. Az alábbiakban a Tiszán és mellékfolyóin érkező vízmennyiségeken kívül a Tisza csatornázása révén a mederben tározott víz egyrészét is számításba vettük. A hegyvidéki és síkvidéki tározás segítségével elérhető öntözővíztöbblet számítására itt nem térünk ki. i A normális duzzasztási szint 0,5—2,0 m közötti lesüllyesztése következtében felszabaduló tározott víz a kritikus kisvízhozamú időszakra elosztva aránylag jelentős mennyiségben növeli a rendelkezésre álló vízmennyiséget. Ez a mederbén táro^ zott vízmennyiség akár a 3, akár a 4 lépcsős Tisza-csatornázás esetén közel ugyanakkora, mégpedig kereken 120 millió m

3, így mindkét változat esetében az öntözésre felhasználható összes vízmennyiség is egyenlő. * A Magyar Hidrológiai Társaság 1949. január hó 26-i alakuló ülésén elhangzott előadás. Répartition du débit de la Tisza disponible aux buts d'irrigation. Par E. Mosonyi d"' és sc. techn. et I. Mátrai. (Résumó p. 122.) Az alábbiakban a 3 lépcsős Tisza-csatornázás esetére mutatjuk be a Tiszavölgy kisvízhozamainak célszerűnek látszó elosztásátTÁBLÁZAT. — TABLEAU. A tokaji Tisza vízhozamok 15 napos minimumainak közepei az 1901—1947 időszak öntözési idényeibenMoyennes de quinze jours du débit de la Tisza, enregistrées á Tokaj, dans la période d'arrosage. 1901. év VII. 24. -VIII. 7. átlag 196.9 m

3/sec 1902„ VIII. 17. -VIII. 31. 254 3 „ 1903. „ VIII. 17.-VIII. 31. 186,8 „ 1904„ VIII. 12. -VIII. 26. 55 8 „ 1905. „ VIII. .2, -VIII. 16. 82,0 „ 1906VII. 31. -VIII. 14. 177.7 „ 1907. „ VIII. 17. -VIII. 31. 1239 •„ 1908. ,, VI. 29. - VII. 13. 150 0 „ 1909. ,, VIII. 17. —VIII. 31. 1094 „ 1910. „ VI. 8- VI. 22. 197 6 „ 1911. M VII. 24-VIII. 7. 148,1 „ 1912. „ VII. 12. - VII. 26. 268,1 „ 1913. „ VI. 15. - VI. 29. 322,7 „ 1914. „ VIII. 17-VIII. 31. 168,1 „ 19151, VII. 2. - VII. 16. 185,4 „ 1916VIII. 17. -VIH. 31. 147,6 „ 1917. ,, VIII. 5.-VIII. 19. 83S „ 1.919. „ VIII. 17. -VIII. 31. 333,8 „ 1920VIII. 11.-VIII. 25. 171.3 „ 1921„ VIII. 6. -VIII. 20. 82,9 „ 1922VIII. 13.-VIII. 27. 133.2 „ 1923. „ VIII. 8-VIII. 22. 93.7 „ 1924. VII. 13- VII. 27. 139.5 ,, 1925. VI. 13- VI. 27. 145.3 „ 1926. „ VII. 18.-VIII. 1. 328.4 „ 1927. » VII. 31.-VIII. 14. 168.8 „ 1928. »i VIII. 12-VIII. 26. 103-3 „ 1929. t. VII. 25-VIII. 8. 216.8 „ 1930. » VII. 28.-VIII. 11. 93.9 1931. „ VIII. 9.-VIII. 23. 132 4 „ 1932. VIII. 17-VIII. 31. 181.2 „ 1933. VIII. 10-VIII. 24. 314.8 „ 1934. f, VI. 1.VI. 15. 167.7 „ 1935. „ VIII. 15-VIII. 29. 103-5 „ 1936. , f VII. 19-VIII. 2. 148.1 „ 1937. VI. 16- VI. 30. 141.8 „ 1938. VII. 29-VIII. 12. 267.4 „ 1939. ,, VIII. 17.-VIII. 31. 109-4 „ 1940. VIII. 8.-VIII. 22. 244.0 „ 1941. n VII. 25-VIII. 8. 304.8 „ 1942. „ VIII. 17-VIII. 31. 164.1 „ 1943. 11 VIII. 17.-VIII. 31. 92-6 „ 1946. Vin. 13—VIII. 27. 50.9 „ 1947. „ VIII. 19- IX. 2. 72.7 „ 111