Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SCHULHOF ÖDÖN dr.: Mit várhatunk orvosi szempontból újabb gyógyforrásainktól?

Az Erzsébet sósfürdő termálforrása. A többi, ma ismertetett forrás közül abban válik ki, hogy ezt azért fúrták, hogy viáet nyerjenek, míg a többiek legnagyobbrészt petróleumkutatás közben kerültek felszínre. Ennek a víznek az összetétele a gellérthegyi forráscsoport vizeihez hasonló, kalcium, magnézium és nátrium-bikarbonátos hévvíz, melynek hőmérséklete 49° C és alkatrészei közül kiemelendő a kg-onként 1.7 mg-nyi kéntartalom. (Vizsgálta: Sarló.) Így tehát a régi, felületesebb rétegekből való glauber- és keserűsós víz mellett ugyanazon a helyen a • mélyebb rétegekből kénes termálvizet nyertek és itt építi az OTI a fürdőkórházat. Karczag• Szolnok és Hajdúszoboszló között az alföldi víztelen vidéken két fúrásból egészen hasonló összetételű 54—55°-os víz tör elő, melynek kg-jában 2.7 g oldott anyag található, legnagyobbrészt natrium-hidrokarbonat és kisebb részben konyhasó. (Vizsgálta: Sarló.) Jódot ez a víz kg-onként 1.25 mg-nyi mennyiségben tartalmaz és így elmarad a közelben lévő Hajdúszoboszló 8 mg-nyi jódja mögött. Komló. A mecseki bányavidék közepén a komlói bányatelepen szénkutatás közben két termiális vízre bukkantak. Az egyik langyos, 21-6° C, a másik meleg, 54.8° C. A két fúrás közvetlenül egymás közelében van- A langyos víz oldott anyagai nem érik el az 1 g-ot sem kg-onként; gyenge nátrium-hidrokarbonátos víz, különleges alkatrész nélkül, ellenben a meleg 54.8° C-os forrás ugyancsak gyengén alkálikus vizében kg-onként 21.6 Eman mennyiség*ű rádiumemanáció és 0.4 mg kén található (vizsgálta: Sarló), amely alkatrészek, a víz hőfoka mellett, terápiás szempontból számításba jöhetnek. Tekintettel az általános higiénikus szükségletre és a bányászok nagyszámú reumás megbetegedésére, a jövő tervévben itt épül a másik új fürdő. Kőrösszegapáti. Megemlítem a MASZOVOL petróleumkutatása közben feltörő nagy töménységű, kg-onként 29 g oldott anyagot tartalmazó nátrium-hidrokarbonátos, konyhasós vizet, mely 2 mg jódot is tartalmaz. Mezőkövesden 875 méteres mélységből 62° C hőfokú nátriumbikárbonátos, földes-meszes jellegű víz tör elő, mely kg-onként 3.4 g oldott anyagot tartalmaz. Különleges jelentősége ennek a víznek az, hogy kg-onként 15.4 mg szulfid-kén van benne és így hazánk legerősebb kénes forrása- Hőfokához képest ennek a víznek is aránylag igen magas a szabad-szénsavtartalma, 618 mg/kg (vizsgálta: Sarló). Jelenleg nyitott strandfürdőben használják fel. Sóshartyán. A pénzügyminisztériumi jövedéki mélyfúrások kapcsán került feltárásra a sóshartyáni 2-es számú fúrás különleges vize. Ez a víz az eddig tárgyaltaktól eltérően hideg, hőfoka csupán 18° C- Kg-onként 19 g oldott anyagot tartalmaz, melyből kb. 17 g konyhasó. Nevezetessége ennek a víznek, hogy kg-onként 93.5 mg jóclot tartalmaz (Országos Kémiai Intézet vizsgálata) és ezzel nemcsak sokszorosan haladja meg hazánk többi ásványvizének jódtartalmút, hanem világviszonylatban is jódtartalom szempontjából a negyedik helyen áll. Tiszakürt. Tiszakürt határába tartozó Kisasz szonyszőlőn ugyancsak petróleumkutatás közben akadtak egy különleges vízre. A feltáráskor felszökő víz 96°-os volt. A kút öt évig le volt zárva és mikor most nemrégiben kinyittattuk, először hideg víz ömlött belőle, de fokozatosan néhány óra alatt 83.5°-ra emelkedett a víz hőmérséklete. Mivel az igen erős sós, forró víznek megtfeltlő lefolyást biztosítani nem lehetett, el kellett ismét zárni a kútfejet, néhogy a szomszédos szőlőket és gyümölcsösöket veszélyeztesse. Valószínű, hogy néhánynapi nyitvatartás után a víz hőmérséklete újból megközelítette volna a 96"-ot- De nemcsak hőfoka miatt egész különleges ez a víz, hanem összetétele is említésre méltó, amennyiben kg-onként 26.3 g oldott anyagot tartalmaz, amiből kb. 23 g konyhasó. A víz jódtartalma kilogrammonként 7.78 mg, tehát majdnem azonos a hajdúszoboszlóival. Említésre méltó még a víz metaborsav tartalma, amely 647 mg-mal a rendelkezésemre álló irodalom szerint világviszonylatban a harmadik helyen áll. (Vizsgálta: Sarló.) Ez a gyors felsorolás nem támaszt igényt a teljességre. Szándékosan nem tértem ki az ugyancsak újabb forrásoknak tekinthető hajdúszoboszlói, sikondai és pesterzsébeti vizekre, mivel azok ismerete már átment a köztudatba- És nem említettem a biharnagybajomi, tiszaörsi, tútkomlósi, stb. vizeket; mert ezekről még annyi hiteles adattal sem rendelkezem, mint a felsoroltakról. Ha már most röviden össze akarnám foglalni azt, hogy mit várhatunk ezektől a vizektől orvosi szempontból, két csoportba osztanám fel őket. Az egyil^ csoportba azok tartoznának, melyek összetételüknél fogva különleges helyet foglalnak el és így országos viszonylatban is nagy jelentőségűek. Ezek közé tartozik Bükkszék, Mezőkövesd, Sóshartyán és Tiszakürt. A másik csoport Békés, Csokonyavisonta, Komló, Karcag, annyiban jelentősek, hogy egy-egy vidék helyi igényednek kielégítéséhez járulnak hozzá. A vizek felsorolásánál csak a jellemző alkatrészeket említettem meg, azokat, amelyek legnagyobb mennyiségben vagy legjellegzetesebb módon vannak jelen a vizekben. De ez nem jelenti azt, hogy a fel nem sorolt kisebb menyiségben jelenlevő alkatrészek fontosságát lebecsülném. Sőt, egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy néha a legcsekélyebb mennyiségiben jelenlevő nyomelemnek van terápiás szempontból döntő szerepe. Az összes alkatrészek részletes tárgyalása és jelentőségüknek egyenkénti értékelése azonban messze túlhaladná ennek a rövid ismertetésnek kereteit. Különben is tudjuk, hogy csupán kémiai analízis alapján úgy sem ítélhetjük meg a gyógyvizek élettani hatásait és terápiás értékét. Az ilyen összetett oldatok hatásmódjának hiánytalan magyarázatától még igen messze vagyunk és minden vízzel, minit számos ismeretlen tényezőt tartalmazó egyéniséggel különkülön kell foglalkoznunk, mind a fiziológiai laboratóriumi kísérletek útján, mind az egészséges és beteg emberen végzett kritikus megfigyelésekkel, hogy használhatóságának és hatásmódjának megismeréséhez közelebb jussunk. Valószínűnek tartom, hogy ha pl. a bükkszéki víz magas nátriumhidrokarbonát tartalmára hivatkozunk, hogy akkor a kétkedők azt fogják mondani, hogy nem egyszerűbb-e hasonló töménységű szódabikarbónaoldatot itatni a beteggel, vagy akár hasonló összetételű szódabikarbónás és sós vízben füröszteni? Nem tudok itt arra a nagyszámú kísérleti vizsgálatra részletesen kitérni, melyek már sokszorosan bedga104