Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SEBESTYÉN OLGA dr.: A X. Nemzetközi Limnológiai Kongresszus (Svájc). (Tihany)

Mohlmann ,,Az ipari szennyvizek derítési el­járásainak újabb fejlődéséről" értekezett. Az Egyesült Államokban az ipari szennyvizek által előidézett szennyeződés megközelíti az ú. n. ház­tartási szennyeződést- A problémák súlyosak és a leggondosabban kidolgozott tervek megvalósí­tása is még csak évek múlva hozhat kielégí'ő eredményeket- A feladatot általában két oldalról igyekeznek megközelíteni: törekszenek arra. hogy a szennyvízből a még hasznosítható anyagokat kivonják, másfelől iparkodnak a derítést tudo­mányosan kidolgozott módszerekkel tökéletesí­teni és szabvány módszereket kidolgozni. A ható­ságok utasítják az ipari vállalatokat kutató la­boratóriumok felállítására. Manapság többféle derítő eljárás használatos, de pl. a mosódák szennyvize még derítetlenül ömlik a természetes vizekbe. Jól oldotta meg a kérdést a kukorica­keményítő-ipar, mely visszavezetéssel és a mosó­víz besűrítésével jól hasznosítható tápszert nyer melléktermékként. A súlyos helyzetet némileg enyhíti az, hogy sok a bővizű folyó, ami bizto­sítja a feldugulást, bár nyáron még így is több helyen kritikus helyzet áll elő, főképpen a szenny­vízben maradt N-vegyiiletek következtében­A tanulmányutak mindig lényeges részét képezik a Kongresszusnak: e Kongresszus 8 napjából 4 és fél napot foglaltak le. Ezalatt az idő alatt ÉK-DNy irányban átszeltük az orszá­got, a Rajnától a Genfi-tóig-Legelőször aZürichi­tavat láttuk meg. A telepedésnek erős fokozó­dása az utóbbi évszázad alatt a 140 méter maxi­mális mélységű és 4 km 3 térfogatú tavon észre­vehető változásokat idézett elő. A tó partján levő Stáfá-ban megtekintettük az 1942-ben ala­pított Halászati Állomást, ahol alacsony hő­mérsékleten keltetik és nevelik az ivadékot. Kö­zel 12 órát tartó autóbusz út keretében hatal­mas körben jártuk be a ZürTchi-tó körüli érdekes tóvidéket- mely a Schwarzwald és az Alpok közé esik. A harmadkorban tenger borította- majd a térszín felemelkedésével .keletkezett fennsíkon mély völgyeket vágtak be a folyóvizek. A vidék többszöri eljegesedése után alakultak ki a tavak, egyrészük azáltal, hogy homlokmorénák mély völgyeket zártiak el (Zürichi tó, Obersee stb.), a gleccserek visszahúzódásával is keletkeztek tó­medrek (Katzensee). — A kis Türlersee keletke­zését hegyomlásnak köszönheti. Utóbbi, valamint a Greiffen-See és Pfáfikker-See eredetileg oligo­trof volt. lazaoféle halfaunával ma már teljesen eutrofizálódtak. — A 82 m mély kis Aegeri-tó még kéken csillog. Eiinsiedeln közelében fekszik Svájc legnagyobb mesterséges tava, a Sihlsee, oly te­rületen, mely történelemelőtti időkben egyszer már tófenék volt. A duzzasztógát közel 1 km hosszú. A tó hossza 8-5 km, legnagyobb széles­sége 215 m, felülete 12 km 2, mélysége 20 m, víz­térfogata 92 millió m 3, vízgyűjtőterülete 156 km 2. Vizét az Obersee szolgáltatja elektromos úton. A lefolyást a Sihl régi völgyében folyó kis patakra bízták. Schaffbausenben a Rajna páratlan szépségű vízesésénél a lazactenyésztésről hallottunk. 5 km­nyi hajóutat téve a Rajnán, értünk a festői Steinbe, mely már az Untersee nyugati csücské­nél fekszik. E tóban képződő sajátságos „Schneg­glisand"-ot és a Rajnában képződő récens mész­tuffát mutatta itt be Jaag professzor — A Vier­waldstátti tó közelében megszemléltük Luzern* város modern derítőtelepét- A Vierwaldstátti ta­von a legnagyobb tudományos érdeklődést a kas­tanienbaumi Hidrobiológiái Állomás keltette, melynek hírneve ö- H. Bachmann professzor tevé­kenységéhez fűződik. Magánalapítványokból léte­sült 1916-ban, ima már második, még mindig igen szerény épületiben van elihelyezive. Berendezése egyszerű, gyüjtőeszíközei azonban pompásak, könytára kicsiiny, de jól rendszerezett. Két állandó alkalmazottja van, akik szabad témával foglalkoz­nak. Jelenleg a termelés kérdéseit igyekeznek megfejteni három tényező alapján: vizsgálják a víz kémizmiusát, az előforduló szervezetek ökoló­giáját és a biocönózis kialakulását a konkurren­cia kérdésével párhuzamban. Egyidejűleg labo­ratóriumi kísérleteket végeznek ugyancsak a planktológia területén. Kastanienbaum kutatói újabban bekapcsolódtak a Rotsee tanulmányozá­sába. Rendszeresen tartanak továbbá hidrobioló­giái tanfolyamokat is tanároknak, mérnököknek. Rövid hajóút után vonatra szállva, a Sarner­és Lungersee érintésével, a Brienzersee mellett is elhaladva, értünk Interlakenbe. A Kongresszus is — alpasi turisták módjára — kiindulópontul hasz­nálta ezt a helyet. Egy csoport felment a Jung­fraujochra (3454 m), a magaslati biológiai állo­más megtekintésére, egy másik a 2000 m magas­ságban fekvő platón hómezőkben, jégárakban és havasi virágokban gyönyörködött. Egy kis cso­port Bembe rándult ki a híres Állattani Múzeum és az Állatkert megtekintésére. Montreuxben a záróiilés megválasztotta az Egyesület tisztikarát. (Elnök G Alm, titkár W. Bodhe.) Itt osztották ki a Naumann emlékérmet. A Közgyűlés megállapodott abban, hogy a következő Kon­gresszust 1950-ben Belgiumban tartja. összefoglalóul elmondhatjuk, hogy a limnoló­giai kongresszusok alkalmat adnak a szaktudás mélyítésére, ráterelik a figyelmet az újabb problé­mákra, általában kiszélesítik a tudományos látó­kört. A várakozást fölülmúlta az, hogy mennyit haladt a limnológia elméleti és gyakorlati ága­zataiban, és hogy jelentősége mennyire megnöve­kedett a közéletben, az elmúlt pár év alatt. Paris­ban a Földmívelésügyi Minisztérium új intézetet alapított az általános és elméleti limnológia mű­velésére, az uppsalai egyetem Liranológiai Inté­zetet szervezett, Lundban újra betöltötték a lim­nológiai tanszéket, mely alapításakor E. Naumann személyéhez volt kötve. A hamburgi egyetemen tanszéket állítottak a halászati tudományoknak (Fisch ereiwissenschaft). Reméljük, hogy a Magyar Hidrológiai Tár­saságnak Maucha Rezső dr. vezetésével megala­kult LIMNOLÓGIA! SZAKOSZTÁLYA működé­sével hazánkban is e tudományág művelésének új, virágzó korszakát nyitja meg. Bizalommal lézhe­tünk a jövő felé, mert az érdeklődés, mely a vál­lalkozást a szaktársak részéről kíséri, fölülmúlja a várakozást. Ez bizonyítja legfőképpen, hogy az összefogás ideje valóban elérkezett. Szak­osztályunk ..működése által bizonyára szélesebb­körű érdeklődést kelt majd a limnológia iránti ha­zánkban is. Remélni szeretnők, hogy mikor azt a szellemi tőkét, amelyet a magyar limnológusok 'képviselnek, hazánk, népünk javára és tudomány­szakunk fejlesztésére törekszünk hasznosítani, minden vonalon megértéssel és támogatással talál­kozunk. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom