Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVIII. rvf. (9,',8. 7—/,. nsrhn. A karsztvíz helyének közelebbi megjelölése Location of Karst Water Helység Settlements 76. Veszprém Laczkó forrás Aranyos völgye 77. Nemcsvámos Tekeres völgy 78. Szentkirályszabadja Roinkút forrás 79. Vörösberény Ferenc forrás Sí). Köveskút 81. Felsőörs Királykút 82. Balatonkövesd Nosztori források Nosztori major mögötti kút . . 83. Balatonarács Koloska források 84. Balatonfüred Siske forrás Kéki források 85. Kispéczcly Diós-rét 86. Nagypéczely Kis-tó és környéke 87. Tagyon Közegészségügyi Ilit. kútja . . 88. Monoszló Ny-ra a horogi Séd patak mellett 89. Mindszentkálla K-re ingoványos rétek .... 90. Köveskál K

7re 1 km-re levő kőfejtő tava . 90a. Monostorapáti EK-re ingoványos rét ... . DNy-ra Eger patak völgye . . T. sz. f. magas ság m-ben Heights above Sea Level in m Melység Settlements 91. Diszcl 92. Tapolcza Kékkút tavasbarlang állomás K-re ingoványos rétek 93. Tomaj-Balatonederics-Kisapáti-Gulács-Tördcmic . . Szt. Anna kápolna 203-nál eltömött kút Gyenesdiás Vadlánlik alatti kút Dornyai-ház Bozzay-kúria Balafoncdericsi szénkeneggyár kútja 94. Keszthely jéggyár Andrássy-tér Rákóczi-tér tanitók üdülője liget . . vasúti szálló Lesenceistvánd és Lesence patak völgye 95. Hévizszentandrás és Alsópáhok hahóti fúrások H. I. sz. fúrás H. 2. sz. fúrás H. 23. sz. fúrás H. 12. sz. fúrás H. 11. sz. fúrás pusztasztlászlói H. 7. sz. fúrás (H. 19. sz. fúrás kb. H. 6. sz. fúrás kb. 96. Nyirád Bauxit-múveletek 97. Oes Sóstó, Nagytó és Kistó 98. Zalapetend és Öcs között Eger patak völgye . . 99. Nagyvázsony Melegvíz forrás, Séd menti rétek és Mocsolyai dűlő 100. Padrag 101. Urkút-Csékút 102. Ajka 103. Városlöd 104. Magyarpolány U>5. Káptalanfa 106. Balaton 107. Siímeg 108. Velencei-tó 109. Kósd 110. Szentendre 111. Vác 112. Ármin-akna és Cservári légakna Jolán ákna Kálvária völgy D-re rétek É-ra ingoványos rétek Nemeshany: D-re ingoványos rétek Rákóczi forrás szénbánya artézi kút cca. Köhidi csárda melletti 2 forrás . . . Nagyalföldi artézi kutak felszálló vizeinek 240 210 270 255 17(1 260 231-240 220 235 210 200 220 . 190 215 172 240 147 165 155 133-155 130-133 131.8 130 124.6 126 122 106—109 121 121 12(1 117 120 113 115 117-122 121 118.6 118 • 121 127 117.5—120 110 115 129 116 116 112 190 188) 150 / 305 185-190 240 200 225—237 204 237-247 314 250 148 155 106 225 108 117.5—120 120 110 113. Igal i kutak felszálló vizeinek magassaga normálisan kb kutató fúrás kb. 110 110 Vízszintek a Mecsek- és a Siklósi hegységben. Water Levels in the Mecsek and SiklósZMountains. Helység Settlements A karsztvíz helyének közelebbi megjelölése Location of Karst Water 1. Husztót Malomárok völgye 151 2. Tekeres „ 175 3. Rákos . „ 178 4. Orfű „ 189 5. Abaliget „ 220 6. Sásd Nagycsatorna mellett levő ing. rét . . 133 7. Egyházasbér „ 143 8. Magyarhertelend ., .148 Kishertelend Kaszanya árok völgyében levő ing. rét 166 9. Pölöske „ 173 10. Jánosi „ 195 11. Koniló . „ 24(1 12. Szászvár Vadvizpatak völgyének vizenyős lielvei 165 13. Nagymányok „ 133 14. Bonyhád vasútállomás menti rét 120 A karsztvíz helyének közelebbi megjelölése Location of Karst Water T. sz. f. magasság m-ben Elevation above Sea Level in m T. sz. f. magasság ni-ben Elevation above Sea Level in m 15. Pécsvárad DK-re ingoványos rétek 181—161 Nagypáltól D-re ing. rét 185 Fékedtől É-ra és D-re ing. rét .188 Varasdtól D-re a Loch malom fele nyiló völgy ingoványos rétje 184 Nádasd Gicssbach patak menteni völgy 187—157 16. Mecsekszabolcs és Vasas közti ing. rétek 190 17 Püspökbogárd „ 159 18. Pécs D-re nedves rétek 114 -119 Kniffer forrás 180 Tettye forrás ... - 234 19. Hetvchcly Petöc patak völgyének ing. rétjei . . 175 Ökörvölgy közötti rét, völgy .... 173 20. Bükkösd határában levő ing. rétek 140 21. Szentlörinc a Biikkösdi viz mindkét partján . . 117 22. Bisse 120 23. Kistótfalu 120 24. Kövesd 109 25. Harsány 96 26. Siklós 94 27. Gyüd . - UK) 28. Harkány 94 hetjük és akkor is csak igen rövid szakaszon, így egy biztosnak nevezhető földalatti állapot elképzelésében elméletekre vagyunk kényszerítve. Ami a földalatti karsztVízrajzot illeti, úgy több, egymástól eltérő, sőt ellentmondó nézet van. A Grund- féle hipotézis szerint az egész karsztban egységes talajviztükör van, ennek magasságát földfölötti vagy földalatti duzzasztó gátak tartják. A talajvízben négy, egymástól eltérő szintet lehet megkülönböztetni: a veszteglő talajvizet, a vízszintesen lefolyó évi csapadékminimumot, a fölötte levő vízszintes karsztvízingadozásokat és a „repedésekben mozgó csapadék" zónáját. A K at z e r - féle „csatorna elmélet'' szerint a karszt vízrajzi fötényezője a barlangi folyó. Ez a földfeletti folyókhoz egészen hasonlóan, mederben és a karsztvíztől függetlenül folyik. Az utóbbi felfogás a karsztvíz összefüggését tagadja. E két merőben ellentétes nézet között van C vi j i c nézete, aki a két nézetet közelebb hozza egymáshoz azáltal, hogy három vízszintről beszél, melyek a karsztterület három morfológiailag kifejlődött fázisához kapcsolódnak. A felső szint száraz, vagy majdnem száraz csatornákkal van átszőve; a középső szinten az üregek (csatornák) szakaszosan tartalmaznak vizet és csak az alsó szinten vannak állandó jelleggel megtöltve a hasadékok vízzel. A Grund- és Katzer-féle elméleteket N op cs a azzal egészíti ki, hogy a járatokbani vízmozgás függvénye a járat szelvényének. Még inkább fizikai okfejtéssel dolgozik L e h m a n n, aki a hidrodinamikai és hidrosztatikai változásokat is figyelembe veszi a vízzel telt járatok szelvéüyváltozása mellett. Így a szomszédos „Folyam rendszerekben" elég tekintélyes magasságkülönbségek adódnak; ez az eltérés annál jelentősebb, minél inkább csökkennek a szelvények (kapillaritás). Lehmann szerint így több talajvíz-hálózat lehetséges a karsztban, amelyek mindig a helyi viszonyok kialakulási lehetőségeitől függenek. (-'/-'/.) A karsztvízrajz terén ma még nem alakulhatott ki olyan elmélet, amellyel egyértelmüleg meg lehetne min. den jelenséget magyarázni. Minthogy a Szádeczky-féle hidrológiai adatok; a budapesti, dorogi, tatabányai, vérteshegységi, stb. előfordulások nagy területen csaknem állandó, illetve az erózióbázishoz enyhén lejtősödó karsztvíztükröt adnak s csak szórványosan fordultak elő a bányászati gyakorlatban olyan esetek, hogy a vízbetöréseknél a szomszédos' hasadékokban apadás nem volt észlelhető, így a Grund-féle elmélet alapján a karsztvízszintvonalas-térkép elkészíthető. Amint az előbbiekben kifejtettük már, az egységes karsztvíztükör térbeli hirtelen és erős változásait a