Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

XXV m. év f. int,S. 1—',. seäm. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1 nyomán új aknák, új szállítóeszközök, gépek, munkástelepek, szocális intézmények, stb. létesültek. (8.

;X.5— 16.) A koronaromlásban jó üzlet volt a bánya, de amikor 1924-ben a szanálási művelet súlyos áldozatot követelt a széniparban is, 20 kisebb bánya beszüntette üzemét. A 7.5 millió tonnára emelkedett széntermelésünk lecsökkent 6.3 millió tonnára. Természetesen az inflációból a béke-gazdálkodásra való áttérés mindenkit érintett, a tőkeerős vállalatok azonban kevés nehézséggel kiállották a szanálás viharait. Munk'aszünetek bevezetésével próbáltak segíteni a bajokon. Az 1926. év elején még változatlanul fennáll a mostoha gazdasági helyzet és sztrájk-mozgalmak lépnek fel. 1926. május elsején Anglia szénbányászai leptek sztrájkba, amivel megszűnt az európai szénbehozatal s így egész Európára kiható szénkonjunktúra állott elő. Ekkor elsősorban Olaszországba vittünk ki szenet és ezáltal nemcsak, hogy a munkaszüneteket kellett megszüntetni, hanem munkaerő-hiány állott elő és szénkereslet, ami a munkáslétszám emeléséhez és így a termelés növeléséhez vezetett. (9.,260—261.) Ettől az időtől kezdve folyton emelkedik termelésünk, 1927-ben 7.02, 1928-ban 7.2, és 1929-ben pedig már 7.86 millió tonnát ér el. 1930-ban a gazdasági világválság nálunk is érezteti hatását. A széniparban az észszerű gazdálkodás kényszerének hatása alatt kísérletek folynak, a gépesítés kérdése lép előtérbe, frontfejtésekkel próbálkoznak és a gyengébb szenek nemesítésének és vegyi úton való feldolgozásának a kérdése forog napirenden. Örvendetes tényként állapithatjuk meg, hogy a gazdasági válság hatása alatt szénbányászatunk nem hogy elsorvadt volna, amit sajnos a többi iparágunkban szomorúan kellett tapasztalnunk, hanem inkább fejlődött és erősödött. Ennek következtében az 1930—1934-ben stagnáló széntermelésünk 1935-ben már emelkedik és azóta a második világháború alatti és utáni- egy-két évet leszámítva — folytonos emelkedő irányzatot mutat. (-10.,565—566.) 1938-ban már elérjük az 1908- 1912. évi termelésünket, 1939-ben már 0.35 millió tonnával, 3.42%-kal túlhaladjuk az 1913. évi magyarországi termelést és 1942-ben 13,105.222 tonnával olyan ásványszén termelést mutatunk fel, ami egyedülálló az egész magyar szénbányászat történetében. MAGYARORSZÁG PALEOGÉN SZÉNTERMELÉSE. Megismerve nagy vonalakban Magyarország széntermelésének fejlődését, s efcen belül paleogén szeneink nagy jelentőségét, áttérünk paleogén szénkészletünk és széntermelésünk részletes ismertetésére. Ismertetésünkben — mely bányastatisztikai kimutatásokra támaszkodik — nem az egyes bányákat és üzemeket mutatjuk be, hanem részletes nemzetgazdasági és műszaki képet adunk paleogén szeneinkről, hogy ezzel rámutassunk a paleogén széntermelést fenyegető karsztvízveszély legyőzésének sürgősségére, és elősegítsük a karsztvíz jelenségeinek tanulmányozását. Részletes képünkben bemutatjuk először paleogén széntelepeink területi eloszlását, majd — kiindulva összásványszén-termelésünk adataiból vázoljuk paleogén széntermelésünk fejlődését. a) A paleugén széntermelés területi eloszlása. Paleogén széntermelésünk területi eloszlásának meghatározására vizsgáljuk meg az egyes szénmedencéket és barnaszéntermelésünk %-os részesedését feltüntető táblázatot (V. táblázat). Ebből megállapítjuk, V. TÁBLÁZAT* - TABLE V. Az egyes szénmedencék "o-os részesedése Magyarország ásványszéntermelésében. 0/0-ual Output of individual Hungarian Coal-fields. Barnaszén termelésünk a Brown Coal Output in the 09 u „ .4 C 11 SS C V) t* Kűszéntermelésünk ; Pécsi medencében Coal Output in the Coal-field '•o a 2 o. <u ~ Ső u SJ l| 3 a 03 CQ MtW íu £ N N VI ét BJÜj Tatai Tata «S •Ő-Q bjj^i M <3 t/3 CO 11 S-S, CQ O C/JCJ többi other •SSaj w c ? Kűszéntermelésünk ; Pécsi medencében Coal Output in the Coal-field <v a co Ti Ii medencében Coal-field M.ÖJ3 3-J Kűszéntermelésünk ; Pécsi medencében Coal Output in the Coal-field * «.ír COQ2 1900 0.83 9.33 9.95 33.64 20.88 3.83 1.69 19.85 80.15 1901 0.89 8.95 14.15 38.82 19.02 3.43 1.75 18.99 81.01 1902 1.40 8.28 18.06 29.18 21.64 3.85 1.32 16.27 83.73 1903 2.49 7.35 17.79 28.76 20.90 3.86 0.68 18.17 81.83 1904 3.20 7.31 19.99 27.95 21.59 3.73 — 16.23 83.77 1905 4.13 6.87 22.22 27.69 22.02 4.00 — 13.07 86.93 1906 5.18 6.65 23.63 25.71 20.70 3.56 — 14.57 85.43 1907 4.78 7.62 24.75 24.61 19.08 3.45 0.65 15.06 84.94 1908 3.61 7.64 25.07 27.04 19.61 3.20 0.79 12.81 87.19 1009 5.13 6.35 24.92 26.07 18.77 3.45 0.54 14.77 85.23 1910 6.06 6.73 25.30 25.34 18.49 4.10 0.82 13.16 80.84 1911 5.18 6.46 26.78 24.34 19.37 4.00 0.89 12.98 87.02 1912 5.12 6.98 25.83 25.09 19.16 3.36 0.79 12.68 87.32 1913 5.26 7.23 29.10 23.97 18.24 3.34 0.63 12.23 87.77 1914 5.36 7.73 28.71 23.26 19.37 3.64 0.60 11.33 88.67 1915 4.40 8.38 27.28 24.01 19.51 3.61 0.48 12.33 87.67 1916 4.31 8.09 26.78 24.08 19.70 3.67 0.48 12.89 87.11 1917 4.31 7.24 25.42 24.34 19.05 3.10 2.87 13.67 86.33 1918 3.77 7.97 21.60 24.59 20.46 3.86 4.40 12.99 87.01 1919 4.64 9.19 24.52 26 45 20.57 3.89 7.10 3.64 96.36 1920 4.59 9.02 22.72 28.34 18.98 4.36 8.62 3.34 96.66 1921 4.76 8.10 21.98 26.34 19.74 4.03 3.43 11.62 88.38 1922 5.28 8.34 21.31 22.17 22.47 4.16 4.09 12 18 87.82 1923 4.64 8.65 21.57 21.84 23.91 4.43 4.60 10.31 89.69 1924 4.68 8.67 22.49 19.44 23.95 5.47 4.07 11.23 88.77 1925 5*44 11.54 20.96 18.96 20.69 6.64 3.04 12.73 87.27 1926 4.91 10.44 24.65 18.03 20.29 6.65 2.59 12.44 87.56 1927 16.29 23 72. 18.36 21.30 6.84 2 32 11.16 88.84 1928 15.91 24.36 18.20 21.35 7.15 2.30 10.73 89.27 1929 — 16.69 24.39 18.21 20.49 6.20 3.52 10.49 89.52 1930 17.17 22.40 18.38 18.93 6.63 4.82 11.57 88.33 1931 5.44 11.83 21.68 18.70 18.70 7.05 5.30 11.30 88.70 1932 5.59 13.11 21.43 17.90 16.43 5.86 6.58 13.11 86.89 1933 4.85 14.14 19.39 18.44 17.57 7.32 6.37 11.92 88.08 1934 4.55 13.79 19.96 17.75 18.42 8.51 6.13 10.87 89.13 1935 38.25 15.81 19.68 9.08 6.26 10.91 89.09 1935 38.25 15.81 19.68 9.08 6.26 10.91 89.58 1936 37.88 16.02 20.08 9.30 6.30 10.42 89.58 1937 38.62 15.53 20.63 8.82 6.18 10.22 89.78 1938 38.97 14.80 20.67 8.36 6.07 11.13 88.87 1939 39.35 15.73 20.58 13.92 -< 10.42 89.58 1940 . 37.50 16.33 20.76 14.92 — 10.49 89.81 1941 35.95 14.73 22.46 18.17 — 8.69 51.31 1942 34.71 16.42 21.99 20.05 — 7.83 92.17 1943 32.78 15.29 22.60 20.51 — ' 8.82 91.18 1944 82.51 1945 27.92 18.56 27.78 8.25 — 17.49 82.51 1946 — — 36.52 17.56 23.05 11.49 — 11.35 88.62 * Az egyéb szénmedence rovatban 1939-től a lignitmedencék °/o-os részesedése is benne van. A tatai medencének arányszámaiban a budapesti és az esztergomi medence arányszámai is benne vannak 1938-tól. hogy barnaszéntermelésünk 80.15—92.17% között ingadozott az elmúlt 47 esztendőn keresztül. Ezek voltak a szélső értékek, az 1919. és 1920. évek kivételével, amikor hazai termelésünkben nem szerepelt a megszállás alatt levő pécsvidéki medence feketeszén termelése. Ebben a két esztendőben barnaszéntermelésünk 96.36—96.66%. A tatai bányászat nagymérvű fejlődése következtében természetesen a barnaszéntermelés %-os részesedése is emelkedett és átlagban — eltekintve a második világháború éveitől — 87—89% között mozog. A századfordulóban a salgótarjáni medence az ország össztermelésének kereken 1/s-át szolgáltatta 33.64%-os részesedésével. Utána követke-