Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

TUDOMÁNYOS KÖNYVEK ÉS CIKKEK - Magyar dokumentáció

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXV III. év f. 191,8. l—y szám. ÁLLATTAN. 59 59 (282.243*74) A Duna állatvilága, i Animal life in the Danube.) — Dudich E. — Tt. HI. évf., 1948/6. sz., 166. o. — 13 o., 5 á. A folyóvizek élőlényei és élet­közösségei. A plankton. A keresztmetszet-hányados, mint a halak életmódjára jellemző szám. A bentosz. Élősdiek. Kétéltűek és hüllők. Madarak. Emlősök. "•95.18 A Kis-Balaton nyári kerekesférgei. (Die Som­mer-Rotatorien des Kis-Balatons.) — Varga L. — M. Biol. Int. XVI. kötet, 1944/45 1. füzet, 36 .o. — (Kur­zer Auszug, S. 95.) — 68 o., 21 á., 1 t., 2 fk., Ir. — Szerző ismerteti a Kis-Balaton limnológiai viszonyait és áttekinti e terület fiziográfiai kialakulását ill. vál­tozásait. A szabad vízből, alámerült és úszólevelü nö­vényzet közül 112 Rotatoria fajt (+4 változat +1 forma) gyűjtött. Ezek közül új: 7 a magyar faunára; 1 faj +1 változat és 1 forma a tudományra. Össze­hasonlítja a Balaton és Kis-Balaton nyiltvizének Rota­toria faunáját. Dr. S. O. 595.324 Cladocera studies in Lake Balaton. I. Mud­äiving Caldocera and muddy bottom as environment. (Cladocera tanulmányok a Balatonon. I.Iszaplakó Cla­locerák és az iszapos fenék mint környezet.) Dr. Sebestyén O. Arch Bio!. Hung. II. sor., 1947/17. sz., 1 o. — 16. o., 19 á., 4 fk., Ir. — Az iszapos fenék (eprofundal) nyújtotta életkörülmények az év folyamán kevéssé változatosak. Az iszap főként ásványi elemek­ből (mész) áll, jellemző a kovamoszatok páncélja, szivacstük, kevés koprogenikus elem. A mikrcrfauna, szegényes, a talált 7 Cladocera közül 2—3 acyclikus, •aurythermikus, a többi legnagyobbrészt monocyclikus, stenothermikus. A fauna szegénysége a kedvezőtlen irophikus viszonyoknak és a hullámzástól mindegyre megzavart biotopnak tulajdonítható. Dr. S. O. 598.8 Bericht der oriiithologisehen Balaton-Forschung in den Jahren 1942 und 1943. (Jelentés az 1942-1943­aan végzett madártani kutatásokról a Balatonon.) — Xeve A., Pátkai I., Udvardy M., Vertse A. — Arch. Bioí. Hung. II. sor., 1947/17. sz.. 51. o. 10 o:, Ir. — jelen tanulmány a szerzők 1943-ban megjelent (M. Biol. Int. XV. k.) munkájának folytatása; feldolgozza 125 nap megfigyelési eredményeit. Szerzők különös súlyt helyeztek az őszi vonulás (Zamárdi) és a költés (Keszt­helyi erdő) tanulmányozására (vizi és szárazföldi fajok). Dr. S. O. ENERGIAGAZDÁLKODÁS. 620.9 •S20.9 (439.1) Les forces hydrauliques de la Hongrie. (Magyarország viziéröi.) —; Dr. MOsonyi E. — La Houille Blanche, II." évf., 1947/5'. sz.. 381. o. 8 o., •3 á., 2 t. — Magyarország elméleti vízierökészletc. ös'z­szahasoniítás a külföldi viszonyokkal. Kiépíthető vízi­erőink. 620.92 (494) A vízerőhasznosítás Svájcban. Exploitation des forces hydroélectriques dans la Suisse.) Dr. Mp­sonyi E. H. K. XXVII. évf., 1947/5—8.' sz., 57. o. (Résumé, Revue Hydrologique, 1947/5—8.., p. 101.) — 7 o., 4 á., 6 t. — A svájci vizerőhasznosítás fejlődését megvilágító, számadatok. Hasznosítható esések. Vízjá­rás. Összehasonlítás a magyarországi folyók vízjárásá­val. Egyes folyók részletesebb ismertetése. BÁNYÁSZAT. 622 622.523 Az esztergomi szénmedence gyakorlati karszt­víz problémái* (Practical Karst-Water Problems in the Esztergom Coal Field.) — Székely L. — II. Kh. L. III. évf., 1948/5. sz., 129. o. - 6 o., 2 á., 1 tk., Ir. — Szerző a háború alatt nagyrészben víz alá került esztergomi szénbányák karsztvíz problémáival foglalkozik. Sikeres vízelzárásokról, majd a további fejlesztés geológiai és technikai irányairól számol be. E folyamatban lévő munkák különböző vetőrendszerekhez tartozó kavernák összefüggéseinek, a viz áramlási irányának, a vetődé-' sek szerepének vizsgálatára terjednek ki. A vízbetöré­sek elzárására a homok és cement helyett' a helyszí­nen található löszt ajánlja. Mivel a helyi vizszintsüly­lyesztés lehetősége is fennáll, ezen eljárás kivizsgálása is a feladatok közé tartozik. Dr. P. F. 622.523 A triászvíz- és eocén homokbetörésekkel kap­csolatos feladatok. (Problems of Trias-Water and Eo­cane Sand irruptions in the Esztergom Coal Field.) — Vargha B. B. Kh. L. II. évf., 1947/9. sz., 264. o. 9 o., 8 á., 2 t. — A szerző a Dorog— Tokod-i bányákban fennálló víz- és vizhomok betörési veszéllyel foglalkozva megállapítja, hogy a régi cementáló módszerek nem hozták meg a várt eredményt. Mivel a szénvagyon egy tekintélyes része a Víznívó alatt fekszik, melynek ki­termelésére a mai körülmények között gondolni sem lehet, a vízveszély megszüntetése a legfontosabb fel­adat. A vízmosás vizsgálatára a Wenner-féle ellenál­lásos módszer még nem tekinthető minden kritikát kiál­lottnak. A szerző szeizmikus-reflexiós méréseket ajánl. Dr. P. F. 622.837 : 626/627 Die Gefährdung des Lignitbergbaues am Mátra-Fusse durch das aufsteigende Wasser. (Víz­veszély a Mátra-vidéki lignitbányászatban.) — Dr. Vi­tális I. — B. Km. K. xni. kötet, 1941, 143. o. — 19 o. A szerző a rózsaszentmártoni és szűcsi telepek terme­lésének történeti áttekintése után, a bányászat jelenlegi lehetőségeit vizsgálja. Ennek egyik fontos hátráltató momentuma az artézi víznívó magas helyzete. A tanul­mány főrésze a víznívó két szelvényben való megálla­pításával foglalkozik, az artézi kutak vízszintje alapján. Ezek vizsgálatából az artézi vízszint csökkenése adódik ki, de ez rendkívül csekély. A mátrai agyagrétegek az alföldi homokrétegekbe mennek át s ezen a ponton különlegesen nagy vízveszély áll fenn. Dr. P. F. VADÁSZAT, HALÁSZAT. 639 639.3:591.2 Tavaszi halbetegségek. (Spring fish diseases.) — Papp A. H. II. évf., 1948/5. sz., 71. o. — 2 o., 1 á. — Járványos betegségek. Téli elgyengülés. Meghűlés. Halpenész. Haltetü. 639.3:581.22 A kopoltyúpenész. (The gill-mould, a fish disease.) — Papp A. — H. II. évf., 1948/7. sz., 108. o. 2 o., Iá, 1 fk. — A betegség előfordulása; kórokozója. A betegség kifejlődését elősegítő körülmé­nyek. A betegség leküzdése. 639.3.041.1 : 639.3.041.2 : 639.3.043 A harcsaivadék mes­terséges nevelése. (Artificial breeding of the sheat­fish.) — Dr. Maucha R. — H. II. évf., 1948/5. sz., 65. o. — 2 o., r á. Természetes és mesterséges megtermé­kenyítés. A harcsaivadék életmódja. 639.3.043.2 Mivel táplálkozik és mennyit eszik a fogas­süllő? (Fodd and alimentation of the perch-pike.) — Dr. Entz B. — H. II. évf., 1948/2. sz., 28. o. — 1 o. 639.3.05 Pravdin képlet. (The Pravdin formula of fish development.) — Dr. Jászfalusi L. — H. II. évf., 1948/7. sz., 102. o. — 1 o., 1 á. — A halak növekedési ritmusának meghatározása. 639.311 + 639.313 A természetes vizek és mesterséges halastavak népesítésének tudományos alapjai. (Scien­tific principles of peopling natural waters and artificial ponds with fish.) — Dr. Maucha R. — H. I. és II. évf., 1947/11—12. és 1948/1. és 4. sz. 97. ill. 4. és 49. o. — 8 o., 1 á., 1 t. — A vizet benépesítő élőlények felosztása. Biológiai egyensúly. Népesítés. Táplálék. Trágyázás. A közigazgatási, meteorológiai és vízépítési cikkeket legköze­lebbi 'számunkban közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom