Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
TUDOMÁNYOS KÖNYVEK ÉS CIKKEK - Magyar dokumentáció
XXVIir. <•»/. wilt. ' ->,. Si ihn. mniROLÓGIAl KÖZLÖNY tó A VII. fejezet négy franciaországi melegforrás feltörési helyének részletes leírását közli. Aix-les-Bains Vaucluse (karszt) jellegű forrásra példa (1. ábra). Saint Gervais-nél törésmenti hasadékokból jön elö a forrásvíz. Vittel-Contrexéville az artézi kutakkal feltárt ásványvíztartóréteg vízszolgáltató képességét mutatja meg. Loéche-en-Valais-nál laza aluviális rétegből erednek a források, 1600 m-re a tenger színe felett (ezek Európa legmagasabban fekvő melegforrásai). A VIII. fejezetben a meleg források foglalását és védelmét mutatja be a szerző. Melegforrások foglalásánál különleges eszközökkel meg kell védenünk a forrás járatát, meg kell akadályoznunk a környező hidegvíz beszivárgását és biztosítanunk kell a legnagyobb hozamot és hőmérsékletet. Mindenegyes forrásnak más és más foglalat kell, amely foglalat ugyanazon forrásnál sem végleges (át kell alakítanunk a víz összetétele és hőmérséklete változásának megfelelően). Foglalási eljárások: 1° Jól kifejlett járatú forrás foglalása. Itt a mélységből érkező víz visszaszorítja a felszíni hideg vizet, nem keveredik azzal. Foglaláskor megtisztítjuk a feltörés helyét, a vizet barlangba vagy aknába engedjük, ahonnan egy külön elosztó tartányba ömölhet. 2° Szerteágazó repedésekből feltörő forrás foglalása. A fokozatos körülövezés eljárását alkalmazzuk a főfoglalat körül, hogy kiküszöböljük a széleken a hideg víz behatolását. Ha a feltörő melegvíz szétszivárog a laza üledékekben, a sziklában levő valódi járatot kell elérnünk. Kényszerítenünk kell a melegvizet, megfelelőképpen irányítva, hogy ott fakadjon fel, ahol a vizet össze akarjuk gyűjteni. Plombiéres-néi elterelték a völgyben lévő folyó vizét, mert összekeveredett a meleg, vízzel. 3 méter mély betonfalat helyeztek el a szálban álló kőzetbe, s így gyűjtötték össze a repedéseken át előtörő vizet. A reciprokos hidrosztatikai nyomás módszerét alkalmazta Frangois Ussat-ban. Ez a módszer a közlekedő edények törvényén alapszik, és azon a tapasztalati tényen, hogy ha a közlekedő edények száraiba különböző hőmérsékletű oldatokat töltünk, akkor a közönséges hidegvíz és a meleg ásványvíz nem keveredik össze, amennyiben a szárakban a viszonylagos szintmagasság K Ö N Y V E K. GEOLÓGIA. 55 55(439.151) :553.74 A budapesti keserűvizes telepek hldrogeológlája. ( Hydrogeology of the Budapest bitter mineral water wells.) — Dr. Vendl A. — Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság, Budapest, 1948. 96 o., 21 á., 60 t., 7 fk. — Földtörténeti viszonyok. A kiscelli agyag. A keserűvíz képződése. A keserüvizes kutak. METEOROLÓGIA. 551.5 551.582:551.577 Debrecen csapadékviszonyai. 1854— 1943. (Conditions of precipitation in Debrecen in 1854—1943.) — Dr. Réthly A. — Meteorológiai. és Földmágnesség! Int. Magyarország éghajlata sor., Budapest, 1945. — 20 o., 22 á., 80 t., Ir. egyenes arányban van a sűrűségükkel. A hideg vízoszlop nyomást gyakorol a melegre (sokkal jobban ellátja a betonlezárás szerepét, hiszen sokkal jobban idomul a repedésekhez), ezenkívül könnyen át is rendezhetjük. A záró hidegvíz-szint legelőnyösebb magasságát könnyen megállapíthatjuk. Az Ussat-i megoldás klasszikus példa erre a módszerre. Itt a völgyben kanyargó folyóból mellékágat vezettek még a völgy felső részén hidrosztatikus gátként a melegforrások elé. Kísérletezések útján megállapították, hogy a legelőnyösebb, ha a hideg víz szintjének magassága úgy aránylik a melegéhez mint 98:102-höz (ez az arány tehát a két víz sűrűsége között). A forrás hozama egycsapásra 290 m-'-ről 820 m : !-re emelkedett és a hőmérséklet állán, dóvá vált. Ugyanezt az elvet alkalmazták Cestonat-ban (Spa. nyolország), miután csődöt mondott a fokozatos körülzárás módszere. Itt egy mély víztartót vájtak ki kettős válaszfallal, amelynek egyik részébe hidegvizet bocsátottak, a melegvíz pedig — ahogy kívánták — a tar,tály másik részében gyűlt össze a hidegvíztől teljesen elválasztva. Hasonló eljárást alkalmaztak Engliien-ben (Seine-et-Oise) és Motte-les-Bains-ben. 3° Artézi víztartó rétegekből feltörő vizek foglalása. Ilyen esetben a vizet át nem eresztő rétegig érő betonkutat lehet alkalmazni, hogy a felső réteg zavaros hidegvizének keveredését elkerüljük (Vittel). A szerző továbbiakban bemutatja a biztonsági intézkedéseket, amelyek a gázok kiürítésénél szükségesek. A gázok felvezetése jól megoldható a fúráscső belsejében elhelyezett kisebb átmérőjű csövei (Vichy). Nagy gáztartalmú források esetében a „szifoid" eljárás alkalmazható (lefelé növekvő átmérőjű csövek sorozatából kiképezve). Befejezésül összefoglalja a szerző a szomszédos forrásfoglalásoknál szerzett tapasztalatait: Az artézi fúrások nem lehetnek túlságosan közel egymáshoz, mert a meglevő fúrások hozama csökken az új fúrások hatására. Megeshetik, hogy a szomszédos munkálatok „elszívják" az alsó részt. Érdekes példaként említi meg egy forrás hatótávolságának jellemzésére a felvidéki Teplitz-et: a forrástól 7 km-re lignitet bányásztak, a víz elöntötte a bányát, s a forrás hozama nem emelkedett fel eredeti magasságára. Dr. ,Papp Ferenc. ÉS CIKKEK ORVOSI TUDOMÁNYOK. Cl 615.838 A Rudas Gyógyfürdő monográfiája. (Monography of the Rudas Bath.) — Dr. Kunszt J. — Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság. Budapest. 1947. — 222 o„ 143 á„ — Történeti, geológiai, statisztikai, bakteriológiai, orvosgyógyászati, fürdöközigazgatási adatok. ALAPOZÁS. 624.15 624.152.612.3 : 624.159.4 A cementhabarcs besajtolási eljárás. (Squeeze-cementing.) — Lampl H. — Mérnöki Továbbképző Intézet. Budapest. 1947. — 28 o. 22 á., 4 t. — A cementbesajtolási eljárás eszközei. A cementbesajtolási eljárás alkalmazási tere. Hazai példák. VÍZÉPÍTÉS. 626/628626.81(439) (047) Az Országos Öntözésügyi Hivatal »4 TUDOMÁNYOS KÖNYVEK (Magyar dokumentáció).) Rovatvezető: Bozóky-Szeszich Károly.
