Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
XXVIII. i'i)f. /S',S. I szám. TlWfíOLÓGlAl KÖZLÓNf 47 paleogén szenek termelése a legjelentősebb közelítőleg egységes rétegvonalas térképpel jellemezhető. Szintjének ingadozását elsősorban a csapadékok és az erózióbázisok váltják ki. A levezetett összefüggések közül kiemelhető többek közt a karsztvízszint és a csapadék magasságának közel azonos jellegű változása, valamint az erózióbázisok parabola alakú vízszintet eredményező szívó hatása. A különböző erózióbázisok hatására létrejövő parabolák hasonlók, belőlük átlagparabola szerkeszthető, amelynek segítségével az erózió, bázis hatása a karsztvízszintekre bármely helyen előre is meghatározható. A karsztvízveszély megelőzése a karsztüregek tömítésével, lecsapolással és vízvédelmi pillérek hagyásával történhet. A tömítő eljárás megkívánja a megelőző geofizikai kutatásokat, amelyeknek segítségével a karsztüregek helyét és irányát előre meghatározhatjuk, és nyelöképes fúrólyukakat létesíthetünk. A tömítő lyukak kitöltését szakaszos tömítéssel beadagolt löszcement keverékkel érhetjük el a legjobban. A lecsapolást állandó szivatással hajtjuk végre. A kiszívásra kerülő vízmennyiséget a széntermelés függvényében közelítőleg előre meghatározhatjuk. Ezt a védekezési eljárást csak helyileg alkalmazhatjuk, nagyobb területen nem süllyeszthető már a karsztvíz szintje olyan mértékben, hogy a karsztvízveszély teljesen megszűnjön. Vízvédelmi pilléreket mindig csak a különleges hglyi viszonyok ismeretében méretezhetünk. A karsztvíz-veszély elleni küzdelemben már eddig is szép eredményeket ért el a magyar bányászat. Mindnyájunk előtt ismeretes a bonyolult karsztvíz-kérdés s talán tökéletesen sohasem oldhatjuk meg a feladatot. Az eddig elért eredmények kall, hogy ösztönözzenek bennünket arra, hogy foglalkozzunk a kérdéssel. Nincs mit szégyenkeznünk a külföld előtt. A szellemi és gyakorlati élet kiválóságainak szoros együttműködése meghozza az eredményt, ha módot és lehetőségfet adunk nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati vizsgálatokra is. Különösen fontos lenne a kutatások adatainak rendszerezése és a kutatások megszervezése. A gondos és lelkiismeretes munkával s odaadással szerzett adatok igen alapos tudással való feldolgozásának rendkívül fontos jelentőségére abban kívánunk rámutatni, hogy nemcsak gazdasági szempontból vagyunk felelősek együttesen az egész bányamérnöki kar, de külön-külön is személy szerint a nemzet egyeteme előtt, hanem szociális szempontból azok előtt a százak és százak előtt is akiknek megérdemelten juttatandó mindennapi kenyerét a bányaipar biztosítja. Értekezésem a József Nádor Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kai a Bányamüveléstani Tanszékén készült. A hálás tanítvány őszinte tiszteletével mondok köszönetet lisztú Péter professzor úrnak, aki felhívta figyelmemet a karsztvíz-kérdésnek bányászati szempontból való vizsgálatára s módot és lehetőséget adott munkámra. Hálásan köszönöm dt\ Vendel Miklós professzor úrnak, hogy annyi jóleső készséggel adott sok értékes tanácsot munkám során. Köszönetemet fejezem ki dr. Szádeezky-Kardoss Elemér professzor úrnak, aki rendelkezésemre bocsátotta első karsztvíz-térkép vázlatát és az értekezésemben közölt újabb karsztvíz-térkép elkészítésénél hathatósan támogatott. — A szilárdsági próbákat a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék műszerjavító műhelyében végeztük. A tanulságos eszmecserékért és jóindulatú szívességért e helyen is szeretném kifejezni hálás köszönetemet dl'. Tárczy-Hornoch Antal professzor úrnak. őszinte köszönettel tartozom a dorogi kerületi bányaigazgatóságnak. elsősorban 'Keszthelyi Gyula és Székely Lajos bányaigazgató, Vöröss Lajos bányafelügyelő, körzetfőnök, Albel Ferenc üzemvezető bányagondnok és Vajk Miklós bányamestei uraknak, hogy készségesen rendelkezésemre bocsátották hosszú évek tapasztalati adntuit. — Őszinte köszönetemet kell kifejeznem Krupár Géza és Vari,ha Béla központi bányaigazgató uraknak és a MASz. vezérigazgatóságnak, hogy munkám megjelenését lehetővé tették. Köszönettel tartozom végül azoknak a névtelen, egyszerű bányászoknak, és nem utolsó sorban bányamunkás édesapámnak szeretnék soha el nem múló hálával és szeretettel mondani hálás köszönétet, hogy kifejlesztették bennem a. bányászat iránti rajongó szeretetet, hivatás- és kötelesséeérzetet. JÓ SZERENCSÉT! IRODALOM. (Az első részhez.) 1. M. Meisner: Weltmontanstatistik. II. 1920—1930. — Stutgarl, 1932. 2. ívi. Meisner: Die Weltwersorgung mit Energie. — Zeitschrut iur das Berg-, Hutten- und Salinenwesen im preussischen Staate. Band 78.. 1930. 3. Dr. Ing. l-t. E. uokcr: Die Kohlen Vorräte und Wasserkräfte der einzelnen Erdteile. GlUckaul, 1922. 4. statistical rear-Book of the League of Nations. — Geneva. 1941. 5. Dr. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. — Sopron, 1939. 6. Dr. Vitalis Sándor: Magyarország kőszén- és tőzegkészlete. — M. Th. 1. évi., 194B/6. sz. 7. Dr. Vitdns István: Magyarország szénvagyona. — Magyar Tud. Akadémia Math, és Termeszettud. Értesítője, LV111. k., 1939. 8. Ailiquander Ödön: Magyarország Bánya- és Kohóipara 1912 —1926. — Budapest, 1931. 9. Vida Jenő: A szénbányászat huszonöt esztendeje. — BKL. LX. évi., 1927. 10. Esz tó Peter: A magyar bányászat időszerű problémái. — BKL.. LXXV. évi., 1942. 11. Eszto Péter: A bányabeeslés. — Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai, Xlll. k., 3. f., Budapest. 1942. 12. Uahiner Aladár: Magyarország bánya- és kohóipara. — BKL. 1900—1913. 13. AUiquander Ödön: Bányahatósági hivatal közlései a BKL ban, 1927—1938. 14. Krupár Géza: Magyarország széntermelési adatai 1938— 1944-ig. 15. AUiquander Ödön: Magyarország széntermelési adatai 1945 -1946-ban. IC. Prudniki Hantken Miksa: A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. — Budapest, 1878. 17. Dr. Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. — 1932. 18. A. Tschebuii: Dei Bergbautrieb im Graner Kohlenrevier. — Ost. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen, im. 19. Tiles János: A vértessomlyói barnaszénbányászat a magvar bányaművelés és fejlődés történetében. — BKL. 1932. 20. Papp Károly dr.: A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete. — Budapest, 1915. IRODALOM. <A második és harmadik részhez.) 1. Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata. — UK. XV. évi., 1935. 19H)' Scllafler X' Ferenc: Altalános geológia. — Budapest, 2. Dr. Konrad Keilhack: Lehrbuch der Grundwasser- unci Quellenkunde. — Berlin, 1917. 3. lLnns Hofer-Heimhalt: Grundwasser und Quellen. — Braunschweig, 1920. 4. E. Prinz: Handbuch der Hydrologie. — Berlin, 1923. 5. Kegel Madel —Ohnesorge : Berg- und Aulbereiliingstechnik III. Band. — Halle. 1938. 6. Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. — HK. XVIII. évf.. 193X. 7. Finkey József: A llotációs ásványelőkészítő eljárás — Sopron, 1937. S. Cyril I. Fox : The Movement of Underground Waterswitli remarks on Radioactive Waters and Mineral Springs. — Transaction of the Mining and Geol. Institute of India. 1936 Vol. XXX., Part. 2. 9. Dr. Horusitzky Ferenc: A víz a föld belsejében. HK XXII. évf.. 1942. 10. Dr. Guido Bosewitz: Grundwasserstudien in der ung Tiefebene. — HK. XXII. évf., 1942. 11. Rohringer Sándor: Talajvízszín megfigyelések. HK XIII. évf., 1933. 12. Dr. Lány Sándor: A karsztvízkérdés Budapest székesfőváros vízellátásában. — HK. XXII. évf. 1942. 13. Dr. Weszelszky Gyula: A juvenilis vizekről. — HK IV— VI. évf.. 1924—1926. . 14. Pávai-Vajna Ferenc: A vízbányászat elemi fizikája. — BKL LXXIII. évf. 15. Horusitzky Henrik: Rövid megjegyzés a karsztvíz kérdéséhez és annak budapesti felhasználásához. — HK. XX. évf 1940. IG. Heinrich Horusitzky: Kurze Bemerkunk über das Karstwasserproblem, sowie die Vorwendung des Karst.wassers in der Wasserversorgung von Budapest. — HK. XX. évf., 1940.
