Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 31 XXVIII. évf. 1948. 1—4. saám. esztergomi Szt. István artézi kutat, ez az irány azonos a vízméröá)lomásnál felvett és kifejlődött járatrendszer irányával. A földalatti járatrendszer összefüggésére Vigh F. mutatott rá, s minthogy az esztergomi forrás egy egy méteres hasadékból vagy barlangból kapja a vizét (amely amely hasadék irányát sajnos nem ismerjük), igy valószínűnek látszik az összefüggés az egymástól 10 km-re lévő két karsztvizelöfordulási hely között az előbbiek alapián is. Ivóvíz nyerés céljából mélyített fúrólyukak Dorogon. Dorogon, az üzemudvarban mélyített 1/32. sz. fúrás ivóvíz nyerés céljából készült, s percenként 2.7 m : i vizet szolgáltat tartósan. A vízszint + 129 m volt állandóan, de 1942. II. 2-án már csak +128.83 m. E szintről 560 l/p vízmennyiség szivatásával a vízszintet 40 cm-rel a + 128.43 m-re süllyesztették. E fúrásban a triászmész­követ a — 201.99 m-ben érték el. A fúrási napló a kö­vetkezőket tünteti fel: triászmészkö 10 cm vastagsággal a - 201.99 m-es szinten, barna márga 15 cm vastagsággal a — 202.14 m-es szinten, . triászmészkö márgával . . 2.85 m vastagsággal a — 204.99 m-es szinten, triászmészkö 23.10 m vastagsággal a - 228.07 m-es szinten, szürke meszes márga .... 70 cm vastagsággal a — 228.79 m-es szinten, triászmészkö 30 cm vastagsággal a — 229.09 m-es szinten, zöld márga 50 cm vastagsággal a 229.59 m-es szinten, meszes márga 22 cm vastagsággal a 229.81 m-es szinten, triászmészkö 18.98 m vastagsággal a --248.79 m-es szinten. Itt valószínűleg egy márgával (barna-szürke-zöld­meszes) bemosott barlang járatrendszerével állunk szemben, amely egy vető mentén alakult ki. Ezt meg­erősíteni látszik a 952. sz. fúrás is, amelyet ettől 5 m-re mélyítettek le. Ebben a fúróvéső már a —189.65 m-cs szinten jelzi a triászmészkövet mészmárgával 2.80 m összvastagsággal, s alatta a — 205.77 m-es szintig 16.12 m vastagságban a triászmészkövet. A 432. sz. fúrás a + 129.207 m-es szintre nem adott felszálló vizet; míg a 952. sz. fúrólyuk lemélyítése által a + 129.332 m-es szinten, a külszínen 1260 l/p 17.5 C hőmérsékletű vizet nyertek. 1942. VIII. 21-én fejezték be a 952. sz. fúrást, s felcsövezés után a víz + 130.95 m-ig emelkedett. Az 5 m-re levő 432. sz. fú­rás 1942. VIII. 31-től szintén felszálló vizet szolgálta­tott, ugyancsak + 130.95 m-es nyugalmi vízszinttel, így ebben az esetben a 952. sz. fúrás nagyobb hidro­sztatikai nyomás alatt álló karsztvizet tárt fel s a közvetlen összeköttetést a réteg szelvényekben szereplő kavics, homokkő, szürke homok és homokos márga víz­áteresztő képességében is kereshetjük. E fúrásoktól Ny-ra kb. 200 m-re mélyítették a 766. sz. fúrást, amelyben a vízszint + 129.21 m. A triászmészkövet 176.39 m-ben érték el. Itt 48 cm vas­tag triászmészkö után a fúróvéső 2.10 m vastag szürke meszes márgát tárt fel a —178.49 m-ig. A fúrás kül­színi kótája + 133.21 m. Az öblítő víz 311.20 m mély­ségben veszett el, még a triászmészkö elérése előtt. A — 178.49 m-től —241.09 m-ig, tehát 62.60 m szakasz­ban ismét triászmészköben haladt a fúróvéső. A nyelö­képesség 326 l/p volt és 1616 1 sósav beadása után 650 1/p-nél nagyobbra, emelkedett. A kút 1.8 m 3/p 18 C"-ú vizet szolgáltat. A —176.39 m-ben elért 48 cm vastag­ságú triászmészkö esetleg lejtőtörmelékböl származó triászmészkö-tuskó is lehet, de valószínűnek tartjuk, hogy a 952. és 432. sz. fúrások által feltárt bemosott kavernarendszer folytatása Ny-felé. A 432. sz. fúrástól kb. 750 m távolságban, DK-i irányban a dorogi sportpálya mellett lefúrt 767. sz. fúrólyukban ugyanis az előbbi geológiai jelenségek is­métlődni látszanak. A vízszint itt is + 129 m, a fúró­lyuk 16 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat 1.3 m 3/p mennyiségben. A fúrási napló szerint a triászmészkövet -114.32 m-ben ütötték meg ,de csak 55 cm-es vastag­ságban. Alatta 1.30 m mészmárga triászmészkö törme­lékkel, 79.32 m tiszta triászmészkő, ez alatt 1.29 m piritet és mészkövet tartalmazó szürke homokos-meszes márga rétegeket tárt fel a fúróvéső. A —196.23 m és - 256.17 m-es szintek között ismét triaszban halad a fúrás, míg ezalatt a —199.94 m-es és a —253.71 m-es szinteken 72 cm, illetve 30 cm hasadékot harántolt a véső. E jelenség okait a 766. sz. és a 432. (952. sz.) sz. fúrásoknál már közölt feltevésben, vagy azok összeve­tésében kell látnunk, annál is inkább, mert uz említett, fúrások egy valószínű vetőt sejtetnek, amely szinte pár. huzamos a dorogi Kőszikla tengelyével. A 766. sz. fúrásnál a triászmészkö elérése előtt 360 1 p vízmennyiség mellett a nyugalmi vízszint + 124.70 m volt. A triász-szakaszbani nyelőképesség és a víz­szint változás a mélység függvényében a következő­képpen alakult: A triász szakasz 6.78 m-ében 40 l/P nyelöképesség mellett, a vízszint + 125.51 m 9.36 m-ében 24 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 128.21 m 11.87 m-ében 20 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 129.01 m 14.48 m-ében 72 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 129.11 m 18.20 m-ében 195 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 129.51 m 21.03 m-ében 266 l/P nyelöképesség mellett a vízszint m-ében + 129.21 m 28.73 m-ében 440 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 129.31 m 34.73 m-ében 310 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 128.90 m 54.28 m-ében 322 l/P nyelöképesség mellett a vízszint + 129.00 m 1616 1 sósav beadása után a nyelöképesség: 384 l/p nyelöképesség mellett a vízszint + 129.03 m 65.18 m-ében 420 l/p nyelöképesség mellett a vízszint + 129.03 m 483 l/p nyelöképesség mellett a vízszint + 129.03 m Kompresszorozás után a nyelöképesség 670 1/p-nél nagyobbra emelkedett, de a víszszintbe változás nem állott be és maradt nyugalmi állásában, a + 129.03 m-es szinten. Látjuk tehát, hogy egészen jelentéktelen nyelöké­pesség esetében is beállhat rövidesen a karsztvíz „nyu­galmi" szintje. Megismerve paleogén szénbányászatunk jelentősé­gét, fejlődését és felépítését, tanulmányozva továbbá karsztvizeink életjelenségeit, áttérhetünk harmadik fe­jezetünkben a karsztvizek és a paleogén szénbányá­szat kapcsolatainak taglalására, a karsztvíz veszély és az ellene való védekezési eljárások bemutatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom