Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
22 flintlOhÚaiA I KÖZLÖN? XXV Iii. t-vl. lii'iS I }. s.:-,!wí Zámoly környéken 155 m körül, Fehérvárcsurgó mellett DDK-re levő forráscsoport tájékán 130—135 m körül van a karsztvízszint. Császár — Dad — Bokod és Oroszlány községek által közrefogott területen és az ezzel határos részen a karsztvízszint szinte ugrászszerüen kiemelkedik, de némi eltolódással az évi átlag csapadék is 700—800 mm (30 évi átlagban) körülbelül az előbbivel azonos nagyságú területen. Az alacsonyabb karsztvízszinttel bíró területeken a 30 évi átlagcsapadék is jóval alacsonyabb. Az előbbi szénmedencék és előfordulási helyek a 600 mm-es csapadékizohiéta mentén terülnek el. A csapadékizohiétától távolodva a hegység belseje felé: Üröm 146 m, Piliscsaba — Osév 188—164 m, Leányvár 156 153 m, Kesztölc 170—165 m, Sárisáp 131 190 m, Héreg —Epol 145—198 m, Szomód 150 m, Környe Kecskéd 150—168 m, Csókakő 180 m, Mór 178 m, Pusztavámi kutató fúrás 306 m, Sőréd — Csákberény 175— 185 m t. sz. f. magasságban jelzik a karsztvíztükör magasságát. Egészen pontos összefüggéseket az átlagcsapadék és a karsztvízszint tengerszint feletti magassága között ma még nem álapíthatunk meg. Mindenesetre szembeötlő az, hogy a Bakony hegységi karsztvizek szintje magasabb, mint a Vértes-, Gerecse- és Pilis liegységbelieké. A Bakony hegység peremén, a 600—700 mm-es átlagcsapadékkal bíró területen, a Vértes-, Gerecse- ,és Pilis-hegység 600 - -700 mm-es csapadékos területéhez hasonlóan, a karsztvíz-előfordulási helyek magasságai általában egyeznek. Így a görzsönyi és acsádi + 125 (-130 m; a nagydémi és bakonytamásii + 140 —1-150 m; a keszthelyi +115 h 127 m; a tapolczai + 122— + 130 m; a diszoli + 130 — + 133 m; a nyirádi + 150 m; a dudari kb. + 166 m; a hajmáskéri és ösküi 4- 170 (- 168 m; a várpalotai + 147 h 161 m; az inotai + 154 - + 147 m; a papkeszii + 155 m, és a vilonyai + 152 m t. sz. f. magasságú karsztvíztükör általánosságban megegyezik a hasonló csapadéknagyságú Vértes-, Gerecse- és Pilis-hegységbeliekével. A peremi részektől távolodva a hegység belseje felé, a csapadékmennyiség emelkedik, s 30 évi átlagban 700 800 mm-re! számolhatunk igen nagy területen. Ezen a részen a karsztvíztükör magasságai feltűnően nagyobb értékűek. Bakonyjákó + 254 m, Fenyőfő + 210 m, Lókút és Szűcs + 250 m felett, Ugod + 175 + 184 m; Ajka + 204 — + 247 m; Úrkút + 225 — + 237 m; Nagyvázsony + 240 m; Zalapetend + 185 — + 190 m; Magyarpolány + 250 m; Nemesvámos + 270 m; Köveskút + 260 m; Monoszló + 240 m t. sz. f. tükörmagasságú helyek a 700—800 mm-es csapadékizohiéták bezárta területre esnek mind. Megjegyezhetjük, hogy ezen a területen a térszín átlagos magassága nem nagyon tér el a Vértes-, Gerecse- és Pilis-hegység átlagos magasságától s így a kiemelkedő karsztvizszinteket — ugyanúgy, mint Császár — Dad — Bokod és Oroszlány községek által bezárt területen — elsősorban a csapadék nagyságának tulajdoníthatjuk. Az előzőkben már felsoroltuk a Mecsek hegység legkiemelkedőbb hegycsúcsait, s láttuk hogy a hegység átlagmagassága nagy általánosságban egyezik a Magyar Középhegységével. A karsztvízelőfordulások táblázatos összefoglalásából kitűnik, hogy a mecseki karsztvízszintek a + 200 m t. sz. f. magasság körül, illetve felette vannak. A peremi részeken a tükör alacsonyabb s 150 m körül észlelhető, viszont a csapadék is 30 évi átlagban 600—700 mm között van. A Mecsek hegység zöme, hasonlóan a Bakony hegységi viszonyok, hoz, a 700—800 mm-es csapadékú terület. E csapadékdús területen: Orfü + 189 m; Abaliget + 220 m; Jánosi + 195 m; Komló + 240 m, Pécsvárad + 161 — + 188 m; Pécs + 180 - + 234 m t. sz. f. magasságban jelentkezik a karsztviztükör. Tehát hasonlóan az előbb már ismertetett hegységekhez, itt is á felemelkedő karsztvízszintet a nagyobb csapadékmenynyiséggel hozhatjuk kapcsolatba. A Bakony északi részén van a Középhegység leijcsapadékosabb területe s itt Szöcsön 295 m, sőt a város. lődi Kálvária völgyben + 314 m (legmagasabb észlelt karsztviztükör) t. sz. f. magasságra emelkedik fel a karsztvíznívó. E területen a 30 évi átlagcsapadék 800 1000 mm-között van s sok esetben évi 1000 mm-nél is több csapadékot észleltek. Az előbbiekben ismertetett összehasonlítások alapA csapadék 3Q évi állaga mm-ben JO years' average precipüa tkm j750-800 -. • • - • - % Megcsapolas Megcsapolas wonr.nmiAt Meqcsapoto Drainage Drainage Drainage Oiainage 6. ábra. Összefüggés a csapadék nagysága és a karsztvízszint t. sz. f. magassága között. (Metszet Pusztaszentlászló—Keszthely—Veszprém—Esztergom között.) Relationship between precipitation and heifiht of Karst Water Table above sea. /Section along Pusztaszentlászló—KeszthelyVeszprém—Esztergom.)
