Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
MMíOLÚaiAl KÖZLÖNY XXV 111. évi. 19t,g. !—>,. s.rilin. Balatonföldvár, illetve É-i oldalán a Balatonnal van határolva s ezen a területen ugyancsak 550—600 mm-es az évi átlagcsapadék. Kiemelkedő szigetet képez a Magyar Középhegység területe a csapadéktérképen. A Bakonyhegységben a 700—800 mm-es izohiéta záródik és ezen belül az É-i részen a 800—1000 mm-es izohiéta. Ha az előbbinek a lefutását nézzük, akkor megállapítható, hogy Tapolcafö — Fenyőfő — Bakonyszentlászló — Dudar — Csetény Gyulafirátó — Nemesvámos — Köveskút — Nagypécsely — Tagyon —• Monoszló- — Díszei — Nyírád — Padrag — Ajka és Nagyganna községek környékén húzódik és ezen belüli területen 700 mm-nél nagyobb az évi átlagcsapadék. A 800—1000 mm-nél is nagyobb csapadékú terület Városlöd Bakonyjákó — Bakonybél és Lókút községektől Ny-ra eső rész, amely a Bakony hegység legcsapadékosabb területe. A Vértes-, Gerecse- és Pilis-hegységben ugyancsak kiemelkedő szigetet képez a 600—700 mm-es izohiéta és hasonlóan a bakonyi csapadékviszonyokhoz a 700— 800 mm-es izohiéta is. E csapadékkal bíró terület áthúzódik a Dunán. A Dunántúlra eső részén É-on a Duna vonalával és kb. Pilismarót Dorog — Tokod — Bajót Tardos — Tatabánya — Vértessomlyó — Oroszlány — Gánt — Szár — Bicske — Zsámbék — Páty Budakeszi Budapest — Budakalász — Pócsmegyer és Vác vonalával határolt. Oroszlánytól ÉNy-, Ny- és DNy-ra van a 700—800 mm-es csapadékos terület. A Vértes-hegység csapadékban gazdagabb, mint a Gerecse- és a Pilis-hegység. A kőhányáspusztai mérö-állo" máson a 30 évi átlag 713 mm és a dobogókői mérőállomáson évi átlagban 700 mm-t sem mértek. A Mecsek-hegységi csapadék uralkodóan a 700 mm fölött van. A 700—800 mm-es csapadékizohiéta, amely Kőszeg— Szombathely-tői indul el s a Balaton DNy-i részén át Marcalitól mélyen benyúlik a tótól D-re eső dombvidékre (Szöllösgyörök 718 mm, Búzák 717 mm), a Mecsek hegységben Bika Mekényes - Kisbejke — Apor — Nagymányok — Pécsvárad — Somogy — Mecsekszabolcs — Pécs-— Bükkösd — Szulimán — Szentdiénes — Sumony — Magyarmecske — Hegyszentmárton — Turony — Hercegtöttös és Nagyharsány környékén húzódik. Az előbbiek alapján látható, hogy a Magyar Középhegység belsejében a csapadék jóval több, mint a peremi részeken. b) A csapadék nagyságának és a karsztvíztükör-szintjének összefüggése. A magyar szénbányászat kiválóságai a karsztvíznek az eredetét a karsztvízveszély felismerése óta a csapadék-vizekben keresték. Részletesebb ilyen irányú vizsgálatok tudomásunk szerint nem történtek. Egyes megfigyelések szerint a csapadékosabb időszak után valamivel magasabb a karsztvíz „nyugalmi" szintje, mint szárazabb periódus után. A víztükör ingadozását egyébként a múlt században már észrevették. A csapadékkal való közelebbi kapcsolatra Schmidt Sándor mutat rá már 1920-ban (62.,262.). Dorogon Jávorka Mihály bányagondnok 4 éven keresztül jegyezte a vízállást a bányában és a komáromi Duna szintet. (1913—1917 között.) Ebből a megfigyelésből megállapították, hogy 4—8 hónap múlva érződik a csapadékhatás a bányában a víztükör emelkedésénél, illetve süllyedésénél. A legnagyobb emelkedés 140 cm volt a 668 mm csapadéknak megfelelően. A Samu aknában szintén történtek ilyen irányú megfigyelések s e. helyen a víztükör ingadozása 20—30 cm-nek adódott. (5—6 hónapi kulmínáoióban.) Csanády feljegyzései szerint a legnagyobb emelkedés 1919-ben volt, amikor a víztükör az átlag magasság fölé 1.4 m-rel emelkedett. Dr. Schmidt S. éppen a csapadékdús időszak utáni 6 hónapra érezhető 1.2 m-es hatásból vezeti le az esztergomi szénmedence 4.7%-os karsztosodását. (63.,6.) Vígh Ferenc 1944-ben már diagrammot is közöl egy nyugodt időszakról, amikor nagyobb vízbetörések nem fordultak elő s a víztükör változása a csapadék hatását mutatja. Szerinte a csapadékhatás 5—6 hónap eltelte után jelentkezik. Saját vizsgálataink szerint ez egyrészt tapasztalati, másrészt régebbi feljegyzések alapján kimutatott 5—6 hónapos késésben mutatkozó hatás nem általánosítható. Sajnos a háborús események miatt a napi ingadozást feltüntető karsztvízdiagrammok elkallódtak. így csak a havi ingadozást vehetjük közelebbi vizsgálat alá. Vizsgálataink szerint úgy látszik, hogy vannak időszakok, amikor 2—3 hónap múlva már jelentkezik a csapadék nagyságának megfelelően a víztükör, emelkedése, illetve sillylyedése (5. ábra). 5. ábra. A csapadék nagysásának és eloszlásának liatásá a tokodi karsztvízszintre. Influence oj the magnitude and of Ike distribution of precipitation on Tokod Karst Water level.
