Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: A Vízelemzések ábrázolásáról és a magyarországi vizek fŐ típusairól
XXVII. évi. 191,1. 9—12. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 123 A vízelemzések ábrázolásáról és a magyarországi vizek főtípusairól. írta: Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér. (Ábrák, német szöveg a 140. oldalon. — Die Darstellung der Wasseranalysen und die Haupttypeii der ungarigchen Wásser. Von Dr. E. Szádeczky-Kardoss. — Deutscher Text S. 140.) I). C. 543.3 A vízelemzések mind a hat fő-alkotórészének tekintetbevételét és számos elemzésnek közvetlen összehasonlítását egyetlen diagrammon belül külön átszámítás nélkül lehetővé teszi a következő ábrázolásmód. A szokásos háromszög-projekció 3 sarkát egyrészt a 3 kation: Na(+K), Ca, Mg(-fFe+Al) egyenértékszázalékainak, másrészt a 3 anion: Cl, HC0 3(+C0 3), S0 4(+etc.) egyenértékszázalékainak pólusaiként alkalmazzuk. Minden elemzést tehát egy egyenes ábrázol, amelynek egyik végpontja a kationok, másik végpontja az anionok projekciója. Ha a kationokat és anionokat egy-egy poluson úgy kapcsoljuk össze, hogy a legfontosabb oldott sókat adják, úgy az egyenes hossza fordítva arányos a víz (oldat) gyakoriságával. Ezért például kiegyenlített nagy folyók és az óceánviz rövid elemzési egyeneseket adnak; míg a kiegyenlítetlen kevert vizeket, pl. a legtöbb tó vizét hosszú egyenesek ábrázolják. — Esetleges nagyobb mennyiségben előforduló ritkább ion, pl. K, Fe a megfelelő (kation- vagy anion-)pontból a kérdéses pólussal ellentétes irányú segédvonallal ábrázolható, melynek hossza az ábrázolandó ionnal arányos. (Pl. 3. ábra, Nr. III, Fe-gazdag savanyúvíz.) — A sótartalom a kationponton elhelyezendő helyérték-mutató jelzéssel és azon a tizedeket az óramutató járásával azonos irányban mutató vonással (1. ábra jelmagyarázata) ábrázolandó. Ezen ábrázolásmód alkalmas különböző számítások gyors grafikus megoldásra, pl. vízkeverékek kiszámítására. Minthogy e számítások 3 egymástól független úton, t. i. a kationok, az anionok és a sótartalom alapján végezhetők, a képződési feltevések valószínűségei így ellenőrizhetők. — A hibás elemzési adatok is kitűnnek e projekcióval. Kitűnnek a fő-klimaövek felszíni víztlpusai, továbbá a biológiai belvlztípusok és a sótartalom összefüggése a kémiai összetétellel (1. ábra). Elhatárolhatók ill. értékelhetők a különféle ásványvíz rendszerek osztályai, pl. a Clarke-é (2. ábra) vagy Than-é (3. ábra: I: alkalikus savanyúvíz, pl. Szolyva, II: földes savanyúvíz, pl. Szinnye-lipóci Salvator, III: vasas savanyúvíz, pl. Élőpatak, IV: Sós savanyúvíz, pl. Niederselters, V: Szulfátos savanyúvíz, pl. Franzensbad, VI: alkalikus bikarbonátvíz, pl. Vichy, VII: Keserűvíz, pl. Budapest Hunyady, VIII: haloidvíz, pl. Csíz). Palmer általános vízrendszerezése alapján a vizek sajátságai is felismerhetők (4. ábra). Ugyanis a kationponton keresztül a háromszög jobb (Ca-Mg) oldalával-, az anionponton keresztül pedig a háromszög alapjával (azaz C1-S0 4 oldalával) húzott párhuzamosok a háromszögön kívül metszik egymást a Palmer féle I. osztályban, a háromszög bal oldalán metszik egymást a II. osztályban, a háromszögön belül a III. osztályban és a háromszög alapja közelében a IV. és V. osztályban. Az olajmezők különböző olajvizei és íedővizei. is legcélszerűbben ez ábrázolásmód segítségével hasonlíthatók össze. A zalai olajmezők olajvizeit szemléltető 5. ábrán látható pélA Kalinske, Hsia és Pien mérési eredményei alapján szerkesztett 6. ábra ilymódon nagyjából igazolta a levezetett összefüggést. Azonban véglegesnek még mostani alakjában sem fogadható el. A mérések száma ugyanis még kevés és az eddigieknél a viszkozitás hőmérséklet és hordaléktöménység szerinti változását sem lehetett figyelembe venni. A kérdés megoldása érdekében tehát még további méréseket és tanulmányokat kejl végezni. Sajnos legtöbb hordalékmozgási feladat megoldása után hasonló következtetést kényszerülünk levonni, ami felületes szemlélet esetén azt a látszatot keltheti, hogy nem következett be fejlődés és előrehaladás. Ezért mindig figyelembe kell venni, hogy a hordalékmozgás egyike a legösszetettebb jelenségeknek, amelyeknél egyelőre még minden kísérlet és tanulmány kiértékelése alkalmával újabb és újabb szempontok merülhetnek fel. A folyamatos fejlődés azért biztosítva van és ami a legfontosabb, — különösen az elmúlt 15 év eredményei alapján, — a gyakorlati vizépítés szabta kívánalmakkal a hordalékmozgás elmélete mindig lépést tudott tartani. Minden tanulmányt és kísérletet tehát, — ha végleges megoldásként nem is alkalmazható, — örömmel kell fogadnunk, mert fejlődést és további lépést jelent a természet rejtett törvényeinek megismerése során. p_ d.Vüff ~ tJ — Pien _ ---- Külső mérések - Field dala - —— Kalinske és Hsia 0 000,1 L^ 0001 001 0 Cr Fig. 6. ábra. Átvéve — Adapted from: Kalinske A. A. — Hsia C. H.: of Transportation of Fine Sediments by Flowing Study Water. Végül köszönetet mondok Csermák Béla, Majsai Lajos, Ékes Albert, Révbíró László és Szarka Elemér uraknak, akik az ábrák szerkesztésében és megrajzolásában munkatársaim voltak.
