Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - dr. TOMOR JÁNOS: AZ OLAJMEZÖK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN
XXVII. évi. 19/,7. 1—!,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 7 Amint a diagrammok táblázatából kitűnik (4. táblázat), ennek a Hahóton lényegében ugyanazon összetételű víznek termelése különböző képződményekből történik. Így a H—6., H—12. miocén lithothamniumos mészkőből és mezozoos mészkőből termel. A H—7. mezozoos mészkőből, a H—11. miocén homokkő és konglomerátból. A H—27. ezzel szemben az alsópannóniai Hahót mészmárga repedéseiből kapia vizét. A H—26. miocénből és alsópannonbóí termel felszökő vizet. A víztermelés helyének különböző mélysége és geológiai kora ellenére vegyi összetétele állandó marad. Ebből az következik, hogy maga a víz azonos eredetű. Eltérés csak a H—26. felszökő vizénél mutatkozik, ahol a víz nagyobb hidrosztatikai nyomása és megváltozott vegyi iellege arra enged következtetni, hogy nagyobb hidrosztatikai nyomású alsópannon víz is keveredik a mészkőrepedéseken felkerülő vízhez. Eredetét tekintve a hahóti víz leszorított szintű, fedett, mélykarsztból származik. Nincs szabad víztükre, csak ú. n. piedzometrikus szintje. A hahóti mezozoos tömegnek csak nagy távolságban lehet összefüggése a külszínnel, mert a kelet felé emelkedő mezozoos bázis csak a keszthelyi hegység bérceiben bukkan felszínre. Maga a hahóti rög azonban a tér három irányában fiatalabb miocén és pannóniai képződményekkel van beborítva és így meg van a lehetősége annak, hogy vize lokálisan, a típusos karsztvizekétől eltérő összetételű, vegyes karsztvíz legyen. Magas kloridtartalma és csekély szulfátja erre vall. A MAORT a fenti mezők művelésével egyidejűleg számos kutatófúrást mélyesztett a Dunántúl különböző pontjain és részben az Alföldön. Ezeknek ' ismertetése azonban helyszűke miatt ezúttal nem lehetséges. Csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy a mezők vizeinél tapasztalt szabályszerűségek a kutatófúrásoknál is tapasztalhatók voltak. V. A Nagy-Alföld artézi k ú t j a i nak vizeit dr. SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR rendszerezte kémiai tulajdonságaik alapján. Négy víztípust állapított meg, amelyek bezáró kőzetük korára jellemzőek voltak. Ezeket a víztípusokat ábrázolva kitűnt, hogy bizonyos öszszefüggés van a dunántúli víztípusok ábráival, amelyeket a típusvizek felsorolásakor fogok megemlíteni. összehasonlítás céliából számos víz mellett dunántúli felszínközeli vizeket is ábrázoltam (6. ábra), igy jel legbeli egyezést mutatott pl. a balatonfüredi ásványvíz összetétele a zalai kútvizek, ill. a Principális vizével. Mind o Principális víz, mind az újudvari pleisztocén kútvíz tipikus felszín-közeli vizek. És bár a balatonfüredi szénsavas vizek permi homokkőben, ill. a szeizi dolomit és permi márgákban tárolnak, kétségtelen jellegbeli egyezés mutatkozik'a diagrammokon, annak jeléül, hogy ezek is freatikus vizek és utólag telítődnek a mélyből jövő széndioxiddal (5. táblázat). 5. TÁBLÁZAT. A kút száma Alkatrész Miligramm egyenérték Mg. egyenért. % Száraz maradék A termelés helye Megjegyzés Principális Ca Mg Na Cl so 4 HCO : t 5.12 3.27 1.09 0.07 1.71 7.80 26.86 17.16 5.7J 0.36 8.97 40.95 808 Felszíni víz B. Füred Ca Mg Na Cl so 4 HC0 3 11.66 12.83 0.71 0.50 2.80 21.90 23.14 25.46 1.40 0.99 5.55 43.46 1910 Permi homokkő Tolnay kút Elemző: Dr. Emszt K. Újudvar Ca Mg Na CL SO., HCO 3 6.21 0.23 2.77 0.07 0.07 9.32 33.26 1.23 14.84 0.41 0.41 49.92 834 Pleisztocén — levantei |?| A nagyszámú bel- és külföldi vízvizsgálat áttanulmányozása helyszűke miatt nem ismertethető. Ezért összefoglalva a tapasztalatokat, a vízdiagrammok alapján a következő víztípusokat lehetett megkülönböztetni, természetesen nem rétegpárhuzamosítási alapon: 1. Dunántúli felszínközeli vizek. 1. a) Alföldi felsőlevantei és pleisztocén víz. Pl. Principális, Újudvar. 2. Dunántúli felsőpannóniai vizek. 2. a) Alföldi középső- és alsólevantei vizek. Pl. Görgeteg 2., Mihályi 4. Mezőtúr és Szeged ártézi vizei. 3. Dunántúli olajmezők alsópannóniai felső szinttájának vizei. 3. al Alföldi felső- és alsópannóniai vizek. Pl. Budafapuszta 61., Debrecen 1., Hajdúszoboszló 2. 4. Dunántúli olajmezők alsópannóniai alsó szinttáj vizei (miocénből migrált víz). JL 6. ábra. A dunántúli felszínközeli vizek vízvizsgálati diagrammjai. Principális csatorna. Balatonfüred. Tolnay kút. Újudvar. Artézi kút.
