Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. MOSONYI EMIL: A vízerőhasznosítás helyzete Svájcban

XXVII. évi. 1941. 9—12. saám.. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 67 vízjórású patak, másrészt egy a Rajnához viszonyítva , csak mórsékeften kiegyenlíteft natiyobb vízfolyás, az AARE torkollik be; Ezek a mellékvizek negatív értelemben befolyásolják a kiegyenlítést, a medertározás viszont pozitív m ó. d o n, s e két hatás közül a mellékvizek erőteljesebb befolyása eredményezi a Rajnán a vízhozameloszlás kedvezőtlenebbé, válását, amit mindhárom tényező növekedése bizonyít. A Rajna fenti adatainak a Dunáéval való egybevetéséből jól látszik, hogy a.Duna a vízerőhasznosítás szempontjából igen kedvező folyó. A Rajna szóbanforgó szakgsza csakis tározás nélkü'li kisesésű erőművek építésére alkalmas, s így a Dunával mindenképen párhuzamba -állítható. A DUNA egész magyar szakaszán a vízhozameloszlás jellege eléggé megközelíti a RAJNA RHtINFELDEN-BASEL-i szakászát. 11. Az AÁRE folyó vízjárását a BRIENZERSEE, a THUNERSEE, a LAC DE NEUCHATEL és a BIELERSEE mérsékli.- A tavgk alatt leyő közepes- és kisesésű erő'művek létesítésére alkalmas THUN-BRüGG-i szakasza a MURA, DRÁVA és a RÁBA viszonyaival hasonlítható össze. Sőt a DRÁVA vízjárása még az AARE torkolati szakaszánál is alig kedvezőtlenebb. IN—IV. A REUSS és a LIMMAT alsó szakaszán szintén csak kisesésű erőművek építésére nyílik alkalom. Számos kisesésű erőmű van már e folyókon üzemben. Ha ismét összehasonlítjuk, a két táblázat adatait, nyilvánvaló, hogy nem szabad lélcicsin.yelnünk a TISZA nyújtotta lehetőségeket sem, mert hiszen- Tokaj-Szoged-i szakaszának vízjárása bizonyos mértékben fedi a két svájci folyó vízhozameloszlásának jellegét. V. A RHONE meglehetősen szélsőséges vízjórású fojvó, vizét a wallisi- és berni Alpok esőárnyékban fekvő területeiről kapja. A Genfi tóba való ömléséig vízjárása nem kedvezőbb a dunántúli vízfolyásokénál, s nyugodt vízjárása csak a Genfi tóból való kiömlése (jtán van. A tóból kiömlő Rhőne felvéve a ki nem egyenlített ARVE folyót ismét erősen nyugtalanná válik, amit Genf és Chancy adatai élénken igazolnak. A jura hegység részben karsztos jellegű területeiről (Rajna-vízviaék) táplálkozó patakok (BIRS, SORNE, stb.) vízjárása annyira s-zélsőséges, hogy a BODROG, HERNÁD és SAJÓ viszonyait közelíti meg. |A Birs patak hozama ez év őszén annyira lecsökkent, hogy több kisesésű erőmű szüntette be hosszasabban az üzemét.) Mielőtt a vízjárás jellegének tárgyalását befejeznék, a teljes tárgyilagosság kedvéért rá kell mutatnom arra, hogy a hazai és svájci folyók között van még egy különbség, ami a vízienergia termelését a svájci folyókon kedvezőbbé teszi, még abban az esetben is, ha az említett a, «i és "j8 tényezők azonosak. A svájci folyók jól beágyazott medre és a

1 partmenti általában kedvező topográfiai viszonyok legtöbb helyen lehetővé teszik a duzzasztásnak árvíz idejében való fenntarthatását is. Ez a hazai folyóknál nem engedhető meg, s így az árvizes időszakokban energiakieséssel kell számolnunk. De vízerőlehetőségeink hélyes értékelésére ugyanakkor meg kell möndqnunk ázt i{, hogy a svájci folyami vízerőművek sem képesék önmagukban valamely fogyasztókör igényeit kielégíteni, mert ha teljes-energiakiesés nincs is, a téli kisvízhozam idején' valamilyen^csúcserőművet mégis üzembe kell helyezqi. Ez vagy import szénnel, olajjal táplált hőerőmű, vagy igen nagy költséggel (4—6 RapperiI kWh) termelő tározással kapcsolatos nagyesésu vízerőmű. Nyilvánvaló, hogy a hazai vízerőtermelés időszakos kieséseit mi legalább olyan könnyen fedezhetjük, mint Svájc a téli termelés-csökkenést, mert a szükséges tüzelőszerek és a hőerőtartalékok rendelkezésünkre állanak. \ C) A fentiekből már önként következik, hogy a svájci vízerőhasznosítás erőteljesebben és rohamosabban fejlődött a környező államokhoz képest, mint ahogyan az pusztán a természeti adottságok viszonyából észszerűnek látszanék. Ennek oka természetesen az egyéb energiahordozóknak szinte teljes hiánya Svájcban. A tüzelőszerekben bővelkedő vagy azokkal nem eléggé takarékosan gazdálkodó országok viszont aránytalanul elmaradnak vízerőik^ kihasználásában. D) A fejlődő ipar és a vele kapcsolatos magasabb életszínvonal tagadhatatlanul részesei a svájci vízerőhasznosítás rendkívül gyors fejlődésének. A különböző iparok energiaszükséglete és'teherbíróképessége nagymértékben befolyásolta a vízerőművek és tározók kiépítését. Tagadhatatlan, hogy e kérdés kapcsán megokolt volna a svájci vízerőhasznosítás gazdaságossági és műszaki kérdéseinek tárgyalása, de, ettől e helyen mindenképen el kell tekintenem, mert a kitűzött tárgykör- • tői i'gen messzire vezetne. * * * Amikor a tanulmányom elején említett négy tételben foglaltam össze a svájci vízerőhasznosítás rendkívüli fejlettségének okait, csak azokat a szempontokat említettem, amelyeket ha talán nem is a fent vázolt részletességgel, de elvben ismer a műszaki és tudományos "világ. Van azonban még két jelentékeny tényező, amit csak mélyebb vizsgálat, vagy személyes tapasztalat révén lehet felismerni. Az egyik tényező, — amely még hálunk hiányzik — a közgazdasági kérdések és a vízerőhasznosítás iránt fogékony és jól tájékozott közvélemény. A soha el nem fogyó vizienergia rendkívüli, minden energiafajta fölé való értékelését Svájcban mindenki tudia. " t A másik erő, amely a vízerőhasznosítás fejlődését jelentékenyen előmozdította, a nemzeti kincsek felhasználásában kialakult egészséges és bölcs gazdasági felfogás, ami abban nyilvánul meg, hogy a vízerőhasznosítást úgy kezelik Svájcban, amint egy ország fejlődése szempontjából múlhatatlanul szükséges 'nagy építkézéseket és közmunkákat kezelni k-ell: kis kamatozással és hosszú időszakra terjedő tőketörlesztéssel. *- * * Minthogy a j.elen tanulmány az 1947. év szeptember havában tett svájci tanulmányutamnak részben beszámolója is, ezúton fejezem ki köszönetemet A. Kleiner úrnak, a Verwaltungskomissipn des Schweizerischen Elektrotechnischen Vereins und Verbandes Schweizerischer Elektrizitátswerke delegátusának, F. Kuntschen úrngk, az Eidgenössisches Amt für Wasserwirtschaft aligazgatójának. Dr. MayerPeter és P. Steinmann professzor uraknak. Dr. A. Harry úrnak, a Schweizerischer Wpsserwirtschaftsverband főtitkárának, G. Gysel-Blass mérnök úrnak, Mieschon, H. Wüger, F. W. Schweizer, A. Engler igazgató uraknak, hl Ludwig, C. F. Streiff, E. von der Mühll, Ch. Morei, Sturzenegger mérnök uraknak és mindazoknak a svájci kartársaknak, akik szíves támogatásukkal eredményes tanulmányútamban segítettek.