Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - KÜLFÖLDI SZEMLE

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 191,7. l—l,, szám. A természettudományok közül talán a legbensőbb kapcsolatot teremtik a parasztsággal a meteorológia buzgó tudósai. Munkáik végigkíséri a gazdálkodó minden tevékenységét. Az időjárás változásait a jelentésekből állandóan figyelemmel követhetjük és a megértést, elmélkedést elősegítik az időjárási elemek szerepéről, szélsőségeiről, az időjárás módjáról szóló összefogó tanulmányok. Szemünk előtt láthatjuk még a magyar vizimérnökség legszebb terveit: a Duna-Tisza csatornát, a Tisza és a Sajó csatornázását, a Hernád-völgy öntözését, a Hódmezővásárhelyi öntözőrendszert és láthatjuk a tógazdaság jövőjének elgondolását, megismerhetjük nagy vonalakban a sáncolás alapelveit. Látunk távoli példákat is: az Észak-Kaukázus öntözőcsatornáinak, a Tennesseevölgy nagyszabású műveinek áldásos eredményeit. Folytathatnánk ennek a szerteágazó, de a közös cél érdekében oly iól összefogott, gazdag anyagnak ismertetését, bemutathatnánk pl. a víz hasznos és káros szerepét az állattenyésztésben, a melegvíz jelentőségét a vetőmagvak csávázásánál, stb. Az áttekintést azonban már így is megadtuk. Nézzük meg még, hogy a tudományok szemszögéből nézve milyen kutatási eredmények közlése jelenthetne további fejlődést a MAGYAR MEZŐGAZDASÁG értékes céljaiban: Alábbi sorainkban egyetlen tudományág: a vízgazdálkodás jelentőségét szeretnénk kiemelni, nem feledkezve meg sok más kérdésről sem, — melyre más alkalommal visszatérünk, — mint pl. a gazdaságoknak jó ivó, mosó és kerti öntöző vízzel való ellátása, a tagosításna-k a vízgazdálkodási elvek figyelembevételével való végrehajtása, stb. A vízgazdálkodásnak három egyformán jelentős fokozata van: 1. Vízgazdálkodás nagyobb területi egységeken, vízgyűjtő-területeken. 2. Vízgazdálkodás kisebb egységeken, egy vagy több község határában. 3. Vízgazdálkodás a legkisebb egységeken, az egyes birtoktesteken (egyszerű talajművelő eszközökkel). Mind a három fokozat szükséges. Nagy területekre kiterjedő egységes tervek kivitelezése nélkül és a talajművelési módokat ismerő parasztság nélkül nincs" fejlett vízgazdálkodás, nincs és nem is lehet meg a második fokozat. A vízgazdálkodás e második fokozatában, ahol a tökéletes vízgazdálkodás, az öntözés, a jobb belvízlevezetés, a talajcsövezés, a sáncolás, stb. bevezetése a cél, meg kell már legyen az öntöző-elosztó hálózat, a főbelvízlevezető hálózat, és ugyanakkor a gazdának már tudni kell nemcsak azt, hogy a község határában csatorna van, hanem azt is, hogy hogyan juthat a vízhez, hogyan használja fel a rendelkezésre álló nedvességet, milyen vízgazdálkodási módot vezessen be, mit termeljen és szerény talajművelő eszközei közül mit és hogyan hasznosítson. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG tudományos színvonalon mutatja be parasztságunknak — mint vázoltuk —- az első és a harmadik vízgazdasági fokozatot; mi hidrológusok szeretnénk hasonlóan értékesen kidolgozva látni ugyanazokon a hasábokon a tökéletesebb vízgazdálkodás eszméit, elveit és gyakorlatát. Szeretnénk tehát olvasni a sáncolás t, talajcsövezést bevezető gazdaságok tényleges eredményeiről, az öntözéses gazdaságoknak, az öntözési kísérleti telepeknek parasztságunkat feltétlenül érdeklő kérdéseiről, számszerű, kézzelfogható eredményeiről, sít. A tökéletesebb vízgazdálkodási módoknak, az öntözésnek, sáncolásnak, talajcsövezésnek, fejlett belvízrendezésnek fokozottabb ismerete feltétlenül hasznos lenne parasztságunknak, s ezzel közelebb jutnánk célunkhoz: a parasztságnak a tudomány ereiével való megsegítéséhez. A Szerkesztő. KÜLFÖLDI SZEMLE M. HOTTINGER: A levegő vízgőztartalmának, hőmérsékletének és mozgásának hatása a közérzetre. iBehaglichkeits-Mosstabe. Schweizerische Bauzeitung. 65. évf., 1947., 98. és 107. o. — 16 á, 9 t. — D. C. 628.8) Minden ember szellemi és fizikai teljesítőképessége függ attól, hogy milyen hőmérsékleti viszonyok közt dolgozik. A nagy meleg és a nagy hideg egyaránt gátlólag hat, egy közbeeső hőfokon pedig a munkaképességnek az optimumát találjuk meg. Közelebbről vizsgálva a kérdést, kiderül, hogy a hőviszonyokon kívül a levegő vízgőztartalmának is nagy jelentősége van. Nagy vízgőztartalmú levegőben a meleget sokkal nehezebben, a hideget sokkal könnyebben tűrjük el. Ugyanis az élő szervezet egyik legbonyolultabb alkalmazkodó működése, az úgynevezett hőszabályozás, főképen annak a jelenségnek a kihasználásán alapszik, hogy kevés víznek az elgőzölögtetése útján igen tekintélyes hőmennyiséget lehet lekötni. A -víz gyors elgőzölgése azonban csak akkor következhet be, ha a vízgőzt befogadó légtérben még kevés vízgőz van csak jelen. Ezért a vízgőzben szegény levegő az élő szervezet szempontjából azt jelenti, hogy gyors lehűlésnek a lehetősége van biztosítva; viszont a vízgőzben gazdag (ú. n. fülledt) levegő a szervezet hőleadásának veszedelmes akadályozója. Végül harmadik lényeges tényezője a hőszabályozásnak a légmozgás, mert testünk hőveszteségét jelervtéD. C (048) kenyen fokozza, ezáltal még nagy meleget is könnyen elviselhetővé tesz, viszont aránylag csekély hidegben is nagyon kellemetlen közérzetet tud előidézni . Az emberi szervezet működése sok tekintetben olyan hőgéppel hasonlítható össze, amely állandóan meleget termel, viszont csak egy szigorúan megszabott hőfokon tud optimális teljesítménnyel dolgozni. Az élettani hőszabályozásnak mindenképpen gondoskodnia kell arról, hogy a fejlődő hőfelesleget eltávolítsa, viszont ennél nagyobb hőveszteséget ne engedjen meg. Ennek a feladatnak sikere azon múlik, hogy milyen mértékű hőleadást idéz elő az imént felsorolt három meteorológiai tényező: a hőmérséklet, a légnedvesség és a szél. HOTTINGER műegyetemi tanár a kiváló zürichi fűtéstechnikus az előttünk fekvő dolgozatban az emberi kényelemérzetnek ezeket az alapvető tényezőit vizsgálja meg. Bemutatja a rendelkezésre álló mérőműszereket: a légüdítési technikában használatos hőmérőt, nedvességmérőt, és a gyenge légmozgások mérésére szolgáló katatermométert. A katatermométer lényegében egy kis alkoholhőmérő, amely 35° C-tól 38° C-ig van skálázva és annak az időtartamnak a megállapítására szolgál, amely alatt egy 38° C-ra felmelegített test a szél hatása alatt 35° C-ig hűl le. Az emberi szervezet átlagos hő- és vízveszteségeire vonatkozó adatok összeállítása után HOTTINGER egy érdekes grafikonban adja meg, hogy nyugvó levegőben