Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - LUKÁCS ANDOR: A körösvölgyi öntözések vízrajzi szempontból

138 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évU 191,7. 9—12. szám. Az, a kérdés most már, hogy milyen vízhozamot lehet az eddig előfordult legkisebb vízhozamnak elfogadni ? Erre a célra olyan száraz esztendőket választunk ki, amelyekben nemcsak a legkisebb vízállások fordultak elő tartósan, hanem a tavaszi árvizek is aránylag kevés vizet szállítottak, akár azért, mert levonulási időtartamuk rövid volt, akár azért, mert alacsony vízállással tetőztek. Az 1943-as, 1946-os és 1947-es éveket találjuk a legjellegzetesebbeknek. Ugyanezekben az években vízmennyiségmérések is voltak, amelyek az adott években előfordult legkisebb vízállást megközelítő vízállásnál történtek. Az 1947-ben —135 cm-es vízállásnál mért 0.72 m

;

i/sec vízhozamból az év legkisebb —140 cm-es vízállásánál, amelynél kisebb még egyáltalában nem fordult elő, a lefolyó vízmenynyiséget kerek számban 700 literre számíthatjuk. Az átszámítás során a víztömegmérés alkalmával felvett mederszelvényt felrajzolva megállapítottuk a —140 es vízállásnak megfelelő szelvényterületet, majd a kisvízi víztömegmérésekböl számított középsebességeket fölrakva, extrapolálással kaptuk a középsebesség megfelelő értékét. Így a kérdéses vízállásnál lefolyó vízmennyiséget elegendő pontossággal kaptuk. A Sebes-Körös magyarországi szakaszán a legfelső vízmérce Körösszakálon van elhelyezve. Ezen a helyen kisvízi hozamméréseket csak a Körösök kérdésének előtérbe kerülése óta végeztünk. A hiányos adatokat pótolandó, ez év nyarán sorozatos méréseket hajtottunk végre. Az eddig észlelt legkisebb vízállás 1923-ban —64 cm volt. Mivel a régebbi időkre vonatkozó kisvízi hozammérési adat nem áll rendelkezésre, a vízállások alapján ellenőrizzük a lefolyási viszonyok változatlan voltát. Ha az évi legkisebb vízállásokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a vízmérceszelvény a legutolsó 17 év alatt nem változott. Az 1937 óta a rendelkezésre álló kisvízi mérések alapján a víztömeggörbe könnyedén megszerkeszthető, mert a mérési eredmények szórása kicsi. A körösszakáli vízmérce szelvénye tehát 1937 óta biztosan nem változott. A „O" alatti vízállásnál mért víztömegmérések közül a legjellemzőbbek a következők: 1943-ban —39 cm vízállásnál 4.67 m

:

l/sec 1937-ben —48 cm „ 2.8 1943-ban —55 cm „ 1.46 Ezekből a vizmérésekből az előirt módon a körösszakáli mérce — 64 cm-es vízálláshoz tartozó legkisebb vízhozam 0.8 m Isec-nek adódik. A Fekete-Körösnek csak rövid szakasza esik hazánk területére. Állami vízmérce eddig csak Remetén volt, mintegy 11 km távolságra a határtól. De mivel a Fehér-Körössel való egyesülés csak 4.6 km-re van a mérce alatt, a Fehér-Körös vízjárása erősen befolyásolja a vízállásokat, noha Elsvizeknél ez a hatás kevésbbé érezhető, mert a Fehér-Körösön a gyulai

1- duzzasztómű kisvíz esetén csak csurgalékvizet enged át. A Feketekörösi Ármentesítö Társulatnak azonban Sarkadon, a határtól nem egészen 1.5 km-re, van egy vízmércéje: az ú. n. Malomfoki méroe, amelyen már a mult század vége óta folyik az észlelés. Víztömegmérések azonban eddig itt nem voltak. Az a kísérletünk pedig, hogy a malomfoki és a remetei vízmérce vízállásai között összefüggést állapítsunk meg, a kisvizektől eltekintve kudarcot vallott, éppen a Fehér-Körös visszaduzzasztó, illetve leszívó hatása következtében. Ezért az év nyarán a malomfoki gátőrház felett víztömegmérési sorozatot végeztünk. A sorozat kiegészítéseképen november hónapban még egy ellenőrző mérés is történt. A vízmérce 1930 óta előfordult legkisebb vízállása 1930-ban volt: —90 cm. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a mai viszonyok között mekkora a lehetséges legkisebb vízállás. Ebből a célból megvizsgáljuk a remetei és sarkad-malomfoki vízállásokat. Ugyanakkor ellenőrizzük a Fehér-Körös vízállásait, amelyek első rátekintésre nyilvánvalóvá teszik, hogy a duzzasztón keresztül van-e vízlefolyás. Ha a Fehér-Körös gyulai vízállásai hosszú heteken keresztül állandóan ugyanazon a szinten vannak, a gáton alól csak a gát tömítetlenségein elcsurgó víz van a mederben. A vizsgálat menete egyébként a következő. Doboznál, Remeténél és Malomfoknál egyidőben előálló minimumokat keresünk a vízállások között s ezeket állítjuk szembe egymással. A kisvíz ideje: A kisvíz magassága,cm: Doboz Remete Malomfok 1930. július + 6 —10 —90 1936. szeptember + 20 — 7 —41 1943. szeptember + 14 —26 —44 1946. szeptember + 8 —10 —44 1947. október + 2 —10 —42 Ha fenti táblázat adatait kiegészítjük az 1930 óta észlelt évi minimumokkal, azt találjuk, hogy a malomfoki mércén a csapadékos 1940—42. évektől eltekintve a -^-30 cm vízállás minden évben előáll. 1930-tól 1936-ig azonban a legkisebb vízállások egyenletes emelkedést mutatnak. Ezekből a jelekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Fekete-Körös medre 1936-ig feltöltődött. A jelek szerint a meder feltöltődése azóta megállt, vagy legalább is olymértékűre csökkent, hogy a vízállásokból már nem lehet kimutatni. Ezt a tanulmányt természetesen folytatni fogjuk, és víztömegmérések alapján megkíséreljük a feltöltődés mértékét megállapítani. Ezt annál könnyebben is megtehetjük, mert a sarkad-malomfoki társulati vízmércét az állami vízmércék sorába besoroztuk és rendszeres víztömeg-mérési helynek jelöltük ki. Az előbbiek szerint az látszik valószínűnek, hogy a legkisebb vízállás megállapításánál csak az 1936. év előfordult minimumot kell figyelembe venni. Ez a vízállás pedig —44 cm. Ha ehhez a vízálláshoz az előbb ismertetett módszerrel az idei sorozatmérések alapján a vízhozamot kiszámítjuk 1.6 m^jsec-t kapunk. A Fehér-Körös tárgyalását mellőzzük. A FehérKörösön ugyanis Gyula mellett egy duzzasztómű van üzemben. A duzzasztómű a Fehér-Körös kisvizeit olyan magasra duzzasztja, hogy a gát fölött lévő Élővízcsatornába víz legyen beereszthető. Az Élővízcsatorna mentén már hosszú évtizedek óta intenzív öntözéses gazdálkodás folyik. Az itt települt öntözések a FehérKörös kisvízi vízhozamait teljesen elhasználják olyannyira, hogy a nyári és koraőszi kisvízállások alkalmával a duzzasztómüvön csak a tömítetlenségböl származó csurgalékvíz folyik keresztül. Ennek a mennyisége pedig az idei nyári mérésünk szerint mindössze 102 liter/sec. A Fehér-Körös teljesen különálló vízrendszernek tekintendő és kisvízhozamával a Körösvölgy többi részén nem lehet számolni. • A vízállásokból és víztömegmérésekböl levezetett adatokat ellenőrizhetjük az egyes vízmérceállomásokhoz tartozó fajlagos vízszállításokkal. A csapadékból másodpercenkint egységnyi nagyságú területről, — jelen esetben 1 km

2-ről, — a vizsgált keresztszelvényben