Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. BALOGH KÁLMÁN: A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása

132 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. l'.H,1. S—K. ne<ím. pár fokkal magasabb. Míg a forrás hőfoka áprilistól májusig állandó maradt, valamennyi környékbeli kút vize az időjárás javulásával melegebb lett, beszédes bizonyítékaként annak, hogy e vizek javarésze már nem mélységi, hanem talajvíz. A III. sz. táblázat elemzési adatai alapján szerkesztett grafikonsorozat (6. ábra) szerint a forrásfoglalás, a tőle K-re levő vízszivárgások, továbbá a Zsigmond kir.-u. 25 sz. alatti kút vize vegyileg rokonok (hőmérsékletük is közel volt egymáshoz). A forrásfoglalás ÉNy-i szomszédságában levő kútvizekben bizonyos alkatrészek (Si0

2, F

e

2°,-j + A

12°v oldott C0

2, oxigénfogyasztás, HCO

;

j, lúgosság és karbonátkeménység) mennyisége nem mutat szabályosságot. A forrástól ÉNy-i irányban távolodva azonban más, köztük főleg a szennyeződésre utaló alkatrészek (öszszes szilárd alkatrész, CaO, MgO, Cl, SC>

3, N„, O

v összes keménység) mennyisége szinte törvényszerű módon, fokozatosan növekedik, a Zsigmond kir.-u. 15töl kezdVe ismét csökken. Teljesség kedvéért feltüntettem a grafikonokon a II. és VII. fúrás, illetve a VI. akna vizének részleges elemzési adatait is, bár e vízmintákat kb. 1— hónappal a fúrólyukak elkészülte után vettük, amiért is alkalom nyílhatott azok szennyeződésére. Öszszetételük általában közönséges talajvízre mutat. A kémiai alkat ilyen, a hőmérsékleti eredményekkel összevágó megoszlása pompásan fejezi ki a langyos, de állandó hőfokú, viszonylag lágy és tiszta karsztvíznek a feltalaj hidegebb, de változó hőmérsékletű, kemény és szennyezett talajvizétől való különbözőségét. Ugyanakkor azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a karsztforrás és a talajvíz összetétele közti átmenet fokozatos, amiből az következnék, hogy a kétféle víz valami módon érintkezik, sőt keveredik. Ezért nem közömbös, hogy a bakteriológiai vizsgálatok egy kivételével a forrásfoglalástól ÉNy-ra levő összes kút coli-szennyezettségét mutatták ki. Bonyolítja a kérdést, hogy a kutak és fúrások bemért vízszintjei (IV. táblázat) alapján szerkesztett — a közben bekövetkezett vízszintsüllyedés okozta eltolódások ellenére is hasonló lefutású — májusi és júliusi hidroizohipszákból (7. ábra) a Zsigmond kir-u. mentén húzódó lejtőrész talajvizének K és ÉK, vagyis a Szinva völgysíkja felé irányuló mozgására kell következtetnünk. Eszerint a forrásfoglalás nem kapna ÉNy-i szomszédságából talajvízáramlást. A vízmozgás közvetlen meghatározása azonban nem sikerült. A forráskörnyék feltalajának összetétele igen változatos. Felszínen lévő, vagy mészkötörmelékes agyaggal borított mészkő van a Zsigmond kir.-u. kőfejtő felöli oldalán, a forrásoknak környékén pedig — a vörös agyag-feltöltéstöl eltekintve — kőtörmelékes vagy kavicsos, átmosott, homok- és homokos iszaprétegek váltakozását észleltük, amelyek egyike sem vízrekesztö. A források szádfallal övezésének gondolata tehát elejthető. III. táblázat. T ab le au III. Sorszám* Numéro d'ordre* X Q. Összes szilárd alkatrész Resle solide mg/l r* U S C? o w <N K "fii g S &H iH 65 s <9 ü T* 60 s it s E o m •H "ö S 5 "Í5 S n 1 rH 65 S Cí O Í5 65 S CO s Oxigénfogyasztás Consommation d'oxigéne mg/l ti S J? 3 8 ° 'Ö IcT O ü T-t 65 S M o Ü K 61 § 1 £ § Karbonát keménység** Dureté changeant** Összes keménység** Dureté totál** Bakteriológiai lelet Trouvaille bactériologiaue (Bacillus coli) 3. 6.9 330.6 2.6 0.6 101.7 11.6 22.1 6.0 3.4 0 0 0.32 46.2 335.5 5.50" 15.40° 16.900 1947. IV. 2. 4. 7.0 410.0 7.2 e.i 121.5 14.1 63.6 11.0 6.9 0 0 0.32 50.5 335.5 5.50" 15.400 20.26" 3X1 ccm 3X5 ccm 5. 7.0 386.6 10.1 0.2 114.4 12.0 48.6 9.0 9.2 0 0 3.59 55.0 335.5 5.500 15.400 18.78" 3X1 ccm — 3X5 ccm 6. 7.0 523.6 11.1 0.2 148.9 12.7 96.0 18.0 41.3 0 0 1.74 55.0 335.5 5.50" 15.40o 23.770 3X1 ccm 3X5 ccm 4-4 7. 7.0 797.4 11.8 0.1 203.6 15.9 189.0 38.0 103.3 0 0 98.0 55.0 353.8 5.800 16.000 32.170 3X1 ccm 1 3X5 ccm 4- -1 8. 7.0 954.0 3.3 0.4 225.8 13.0 214.4 58.0 183.7 0 0 5.54 22.0 292.8 4.80" 13.440 34.620 3X1 ccm 4- 4- 43X5 ccm 4-4-4^ 9. 7.0 1331.0 5.2 0.4 307.7 22.4 380.4 85.0 160.7 0.5 0 7.74 44.0 414.8 6.800 19.04° 48.250 3X1 ccm 3X5 ccm 1-41947. IV. 12. 10. 7.0 1666.0 2.0 0.3 330.3 36.9 510.0 136.0 206.6 0.5 0 21.0 44.0 445.3 7.300 20.440 54.79" 3X1 ccm — — — 3X5 ccm 4-4-411. 7.0 508.0 2.9 0.3 148.4 16.8 103.7 26.0 64.3 0 0 0.47 26.4 353.8 5-800 16.24" 24.66" 3X1 ccm 4-4-43X5 ccm 4-4-412. 7.0 527.4 2.6 0.5 144.0 13.3 90.5 16.0 16.1 0 0 0.80 30.8 402.6 6.60" 18.480 23.23" 3X1 ccm 1-43X5 ccm 4-4-413. 7.0 845.8 3:0 0.5 199.9 13.0 215.3 42.0 137.8 0.1 0 6.5 26.4 244.0 4.000 11.20" 30.99" 3X1 ccm 3X5 ccm 19. 959.2 0.7 0.3 227.8 25.9 240 7.90> 22.120 37.88" 22. 1431.5 13.0 0.9 341.6 21.6 408 5.900 16,52" 52.79" 23. 1472.8 0.4 0.1 321.5 26.0 614.4 5.700 15.96" 51.02" * A sorszámok a II. táblázat sorszámaival egyeznek. ** Német fokok. — Degrés allemands. Les numéros d'ordre sont identiques avec ceux du tableau W