Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Dr. BALOGH KÁLMÁN: A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása

126 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVJI. évf. 191,1. 9—12. szám. úr, a bakteriológiai vizsgálatokat az O. K. I. miskolci állomásán dr. Habán főorvos úr végezte, a próbafúrá­sokat pedig Csősz István mérnök úr szintezte be. Fáradozásukért fogadják ezúton is hálás köszönetem. • A földtani viszonyokat ábrázoló térképem id. Schréter Zoltán felvételét fejleszti tovább (1,2, 2a), csupán Üjhuta környékén egészítettem azt ki Roz­lozsnik Pál kéziratban maradt térképecskéjével (3). — Legidősebbek a részletesebben Szentpétery Zs.-tól ta­nulmányozott porfiroid-csoport változatos, erősen préselt, palás képződményei. Egy nagyobb és két ki­sebb, nagyjából Ny—K-i irányú vonulatuk a triászkép­zödmények vonulatai közé ékelődve a Lillafüredi­völgytől a vasgyár szomszédságáig húzódik. E kőzetek friss állapotban vízrekesztök. Mégis — mivel palás szövetük következtében igen hajlamosak törmelékkép­zödésre — területükön számos hidegvizű forrás fakad. Az ugyancsak erősen megpréselt és kövülettelen tri­ászkori rétegek sorában kőzettani megegyezés alapján könnyen felismerhetők a campili emelet fekete agyag­palái, sárgásszürkés homokköpalái, szürke, lemezes — és helyenként szarukőgumós — mészkövei. A hámori Puskaporos A 425.6 gerincén s a Lillafüredi-völgy nyílásának K-i oldalán található, a campili rétegektől egyelőre külön nem választott, szürke színű, szögletes törésű dolomitok valószínűleg a Gömör-Tornai Karszt guttensteini dolomitjaival párhuzamosíthatok. A triász magasabb részét világos szinű, általában jól réteg­zett mészkövek képviselik, amelyek a campili rétegek sávjaival együtt a Bükk magas fennsíkjáról húzódnak egyrészt a diósgyőri források, másrészt Görömböly­Tapolca irányába. Helyenként (pl. a Hegyestetö A 567.2 rögében) világos színű, kristályos szövetű dolomitokat találtam a világos mészkövei kapcsolatban, amelyek igen emlékeztetnek a Gömör-Tornai Karszt cukorszö­vetü dolomitjaira. Betetőzi a rétegsorok hasonlóságát a Schréter és Rozlozsnik által egymástól függetlenül kiválasztott réteges, szürke, szaruköves, ladini emelet­beli mészköveknek újhuta-környéki előfordulása. E hasonlóságokat még bizonyos közetfajták alábbi kü­lönbségei sem bírják elhomályosítani: Diósgyőrött a campili mészkő szaruköves, a világos mészkő pedig réteges a gömöri-tornai campili rétegek szarukömen­tességével és az ottani világos mészkövek tömeges­ségével szemben. A triász képződmények — a campili paláktól eltekintve — meredek dőlésű palássági és réteglapjaik, valamint az őket áthálózó litoklázisok mentén a vizet kitűnően vezetik. (1. ábra.) A diósgyőri alaphegység-részlet típusoson pikke­lyes szerkezetű. Rendes rétegsorrendet szinte sehol nem lehet észlelni: az egyes rétegcsoportok érintkezése hegyszerkezeti jellegű. A lillafüredi (A-A) és a (B-B) szelvény egymással szembeforduló, É—D-i lejtésű moz­gási síkokat mutat; K felé, a Mexikói-völgy szelvé­nyében (C-C) ez az ellentét mintha feloldódnék. Jel­lemző, hogy ugyanez a hegyszerkezeti sík, amely a Szinva-forrás és Üjhuta táján D-re hajlik, Üjhutától K-re általában É-i dőlésű. (Kitűnően látszanak a ro­vátkolt csuszamlási lapok a Mexikói-völgy közepén levő K-i nagy kőfejtőben.) A feltolódási síkok ez ,,at­forduláSai" nyilván az É-D-i irányú megtorlódás helyi erőhatásainak ingadozásaira vezethetők vissza. (2—4. ábra.) A pikkelyes szerkezetű alaphegységet számos, többnyire É-D-i irányú haránttörés szeli át. Kimutat­hatók ilyenek a Lillafüredi-völgy mentén; a déli mész­kő- és a porfiroid-vonulat határvonalának eltolódásai­ban (Üjhutától K-re, Óhután, a Mexikói-völgyben); a Hegyestetö-Vaskapu-vonulat egymástól elszakadt mész­körögein, s különösen az északi triászvonulatok eltérő szilárdságú közetcsoportjainak éles határok mentén való érintkezésein. A szerkezeti mozgásokkal kapcso­latban a közetek — különösen a ridegebb világos mészkövek — széthasadoztak, sőt breccsásodtak (Mexikói-völgy.) A tavi forrás feletti világos mészkö­fejtésben mérhető litoklázisok többsége közel É—D-i irányú. E bonyolult szerkezetű alaphegység az ÉNy—DK-i irányú Szinva-völgy mentén a mélységbe süllyed, s azon túl a borsodi barnakőszén-medence fiatal, más­mi 5tmj Szarukoves mészkő (ladini emelet) Calcaires gris a si/ex[Lsdinien) Mediterrán Méditerranien DNY. 220° D. 173° 600 500 4'00 300 200 -300­-<,00 J Mélyfúrás - csoport Groupe des porphyroides Campih rétegek Couches de Campi! Világos mészkő (k. tr/ász) Catcairers c/aires (friasK/ue moyen) É. 353° C ~C szelvény 600 S00 1.00 3 00 200 100 0­- 100 ­-200 ­Fia. 2—4. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom