Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Földvári Aladár dr.: A kassai Lajos forrás hidrogeológiája

68 Földvári Aladár dr. nyodtak, sokszor teljesen elmorzsolódtak és izoklinális pikkelyek sorozata keletkezett. Kassánál a következő tektonikai egységek találhatók. 1. A Hernád szurdoka kettéfűrészeli a teriilet legmélyebb helyzetű (de nem legidősebb!) képződményét a Várhegy gránit lakkolitját. Ezen a grániton megtaláljuk a lakkolit köpenyének foszlányát, a vidék legrégibb kőzeteiből, a f'illitekből, a gránitintruzió hőhatására keletkezett kontakt palákat. A kontakt palákban a gránitnál idősebb porfiroid teléreken kívül megtaláljuk a gránittestből kiágazó pegmatit, aplit és kersantit teléreket is. 2. A Várhegyi pikkely. Rétegsora: alsó permi kori tarkapalák, felső permi fehérszínű kvarcit homokkő, középső triász sötétszínű „guttensteini" dolomit, végiil felsőtriász „dachsteini" tipusú fehérszínű mészkő. Az alsó permi palák anomális helyzetben találhatók a gránit felett, hiányzik közöttük a gránit normális fedőikőzete a lillit, vagy az abból keletkezett kontakt pala. A gránit és alsó permi pala közi felső triász kori mészkő roncsait találtam, ez jelzi, hogy a permi kőzetekből álló antiklinális mag alatt eredetileg a triászkori kőzetekből álló fekvő szárny is megvolt. 3. Szárazoülgyi részletpikkely. A várhegyi pikkelynek különvált és rátolódott része, melyben az alsó perm pala és középső triász dolomit van képviselve. Valószínű, hogy a felszín alatt eltakarva még a felső permi homokkő is megtalálható ebben a részlet pikkelyben. 4. Herbeki antiklinális. Az elnevezést a Kassától északnyugat ra lévő Kavecsány község felett emelkedő Herbek csúcs után képeztem, ahol e tektonikai egység antiklinális jellege legjobban fel ismerhető. Az antiklinális magját porfiroid és metamorf diabá/ telérektől áttört fillit alkotja. A fekvőszárnyban dinamometamorfózist szenvedett felső karbon palák és homokkövek találhatók. A tárgyalt területen a fedőszárny nincs a felszínen. 5. és 6. A herbeki antklinálisra rátolódott helyzetben a sajátságos felépítésű magnezites sorozat I. és II. pikkelye következik. Préselt fel Iső karbon homokkő, pala és krinoidás mészkő, magnezit és ennek kísérő rétegeiből áll. E két tektonikai egységnek a továbbiakban szerepe nincs, csupán az áttekintés teljessége kedvéért soroltam fel. II. Hidrológiai viszonyok. A geológiai térképen jól látható, hogy a felsorolt képződmények északnyugat-délkeleti csapásúak. A szárazvölgyi részletpikkely áttolódási síkja pedig éppen a Lajos forrás felé húzódik. Áttekintve az áttolódási sík körzetében található kőzeteket, mint vízvezető kőzet a felső permi homokkő és a középső triász dolomit jöhetnek számításba, az alsó permi pala pedig mint vízzáró kőzet Á várhegyi pikkely víztartalmát megállapíthatjuk Kavecsány mellett a Sztrázsniki völgyben, hol a dolomitokból a gránit határáu