Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében

Salamin Pál. 54 kében elveti a kialakult képet, gondosan mérlegeli a tapasztalatokat, a gazdaságos termelés törvényszerűségeit és teljesen új földbeosztást készít. A vízgazdálkodónak is ez a feladata; elvetni a régi, az egymásba kuszálódott vizi irányítást, átvenni mindent ami jó volt, tanulmányozni a tökéletes vízgazdálkodás törvényeit és teljesen új vízgazdálkodó szervet fölépíteni. Ez a szerv lenne a Vízgazdálkodási Központ. A Vízgazdálkodási Központ a vízgazdálkodási egységben a vízgyűjtő területen települne, annak súlypontjában. Feladata lenne minden vizi feladat megoldásának egységes irányítása, ezen belül részfeladatai: A hidrológiai, hidrográfiai, meteorológiai, talajtani, hidrológiai adatok gyűjtése. Kutató munkák vezetése. A nyert eredmények áttekinthető feldolgozása. A vízmennyiségekkel, a víz különböző megjelenési formáinak egymásrahatásával egységes vízgazdálkodás folytatása. Minden vizi munkának engedélyezése, a munkák ellenőrzése, esetleg vezetése. Közvetlenül alá lenne rendelve vizi szempontból az összes, a vízgyűjtő területen működő vizi hivatal, társulat, vízellátó mű. stb. Vezetőjét a vizi szakemberek legjobbjaiból kellene kiválasztani. Segéderői a szakemberek sora lenne: mérnökök, vegyészek, hidrogeológusok, stb. Ennek a Vízgazdálkodási Központnak — mely Központ a vízgyűjtő terület eszményi vizi kultúrális központját jelentené — feladata lenne területén az ivóvízellátás minden részének irányítása, mindazok a feladatok, amelyeket már fent vázoltunk. Az alföldi Tiszavidéken három ilyen Központot képzelhetünk el: í. Északi Központ. 2. Középső Központ. 3. Déli Központ. Ezeknek a Központoknak gyakorlati megvalósítása elé nem gördül olyan akadály, mint első pillanatban gondolnók. A Központok alapjai a Kultúrmérnöki Hivatalok lehetnek. Ezek meglevő, működő szervek, melyeknek csak a keretei avultak el bizonyos mértékben és működési területük nem felel meg a modern vízgazdálkodás követelményeinek. A Központok kialakításának első lépése ennek megfelelően a Kultúrmérnöki Hivatalok működési területének átalakítása leinne. A Hódmezővásárhelyi Kultúrmérnöki Hivatal lehetne a Déli Központ székhelye, működési területe a Déli Tisza-vízgyűjtő. A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal magját képezhetné a Középső gyűjtőnek; később esetleg jobban a súlypontban fekvő székhellyel. Üj Központot csak az Északi gyűjtő súlyvonalában, Nyíregyházán kellene felállítani (a Nyíregyházai Folyammérnöki Hivatal székhelyén). A 'következő lépések a fenti szellemben való hatáskör növelések és az új munkakörhöz szükséges szakemberek létszámának kialakításai lennének.