Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében

51 Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységéiben. "os összefüggéseket állít fel. Ezt az egyes műveik készítői képtenek végrehajtani, pedig terveik enélkül nem sokat érnek. Elvégezteti azokat az előmunkálatokat, melyek nemcsaik egy művet, hanem a művek egész csoportját, esetleg más gazdasági ágakat érintenek. Ilyen feladat pl. a hidrogeológiai feltárás, melynek komoly értéke csalk akkor van, ha beleilleszkedik az egész vízgyűjtő rendszerbe. Egyes művek nem készíthetnek nagyvonalú vízfeltárást s itt az állam segítségének hiánya újra a mű gazdaságos megépítését rontja és növeli majd nagy mértékben az évi kiadásokat. Hasonló az összes vízgazdálkodási kérdés vizsgálata! Széleskörű adatgyűjtésével, vizsgálataival az állam olyan észszerűbb vízmű-szervezési, építési, üzemi részmegoldásokat találhat, melyek a mű gazdaságos létesítését elősegítik. Ilyen vizsgálódásokat közművek tervezői — szerény kereteik között — nehezen végezhetnek. Egy szerény költségvetésű vízműnél sok engedményt kell tenni a gazdaságosság rovására. (Példaként itt csak a vízveszteségek csökkentésének kérdését említem meg.) 2. Az állam irányítja a felvilágosító, propaganda munkát. 3. Az állam végzi a tervezést, a kivitelezés vezetését, ellenőrzését. 4. Az állam tőke segítséget nyújt. Ez a segítség lehet hozzájárulás a létesítési költség indokolt °/o~ában, vagy olcsó, illetékmentes hitel szerzése. 5. Az állam fedezi az évi kiadások egy részét, elsősorban a tőke után járó kamatot: egészében, részben, vagy váltakozóan, eleinte nagyobb, később csökkenő mértékben. Ezek a segítségi módozatok az egész közösségre hárítják át a vízmű-létesítés költségeit. Elképzelhető természetesen, hogy a segítség egy részét kisebb közösség pl. a vármegye viseli. Megemlítjük még a magántőke közvetett bekapcsolódását is: pl. tűzbiztosítással foglalkozó intézetek, vízmű szerelvényeket gyártó gyárak — melyeknek érdekük a vízellátás fejlesztése — hosszú lejáratú kölcsönöket, esetleg áruhiteleket adnak. A szakegyesületek elsősorban a felvilágosító, propaganda munkában és tanácsadó szerep vállalásában járulhatnak hozzá az ijvóvízfejHesz^éshez. Ezeket az anyagi és szellemi segítségeket egészítik ki a kérdéses közületek, vagy közvetlenül az ivóvízellátásban részesülők. A kiegészítést a közület közüzeimi járulékok alakjában előre beszedi (vagy közadókban) és biztosítja az építési időre. A külső segítség módjának elképzelése után foglalkozzunk a hozzájárulások nagyságával, %-os értékével. A külső tényezők részvételét az előmunkálatokban, tervezésben, tőke és kamat segítségében a nehézségek határozzák meg. Ezek a nehézségek egyrészt a népesség kis teherbíró képessége, másrészt a műszaki feladatoknak a természetes vízgazdálkodásból és a népesség települési viszonyaiból származó nagyobb tőkeigénye. A segítés mértékének ennek megfelelően rugalmasnak kell lennie. Gondosan mér-