Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében

Salamin Pál. 48 PénzSgyi kérdések. Áttekintve a Tiszavidék népességének települési adatait, ivóvízigényét és látva az általános műszaki lehetőségeket és megoldásokat, áttérünk az ivóvízellátás pénzügyi tervvázlatának tárgyalására. Irányító elvként kiemeljük, hogy jelen vízgazdálkodási feladatunk elsősorban egészségügyi és csak másodsorban tekintjük pénzügyi kérdésnek. Ez a megállapításunk azonban nem akarja háttérbe szorítani a pénzügyi terv fontosságát, sőt, éppen még jobban ki akarja domborítani: Az Alföld népének egészségügye és ennek egyik leglényegesebb befolyásolója, az ivóvízellátás nem maradhat tovább mai elmaradottságában! Az ivóvízellátást javítanunk kell még akkor is, ha a befektetések látszólag nem hozzák meg az üzleti hasznot, még akkor is, ha a fejlesztéshez szükséges tőkét nem szerezhetjük meg könnyen. Az ivóvízellátás legtöbbször — főleg nehéz alföldi települési és vízszerzési viszonyainknál — nom a legjobb üzleti vá Halkozás. A pénzügyi kérdések komolyságát azonban nemcsaík az ivóvízellátás kevésbbé gazdaságos volta jelenti, hanem okozza még az Alföld népének várható nehcz anyagi helyzete. Egy néhány év nmlva — amikor megindulhat a vízmű építkezés — az alföldi népet a legnagyobb termelési küzdelemben találhatjuk, mely (küzdelemben életképessé kell tennie az új birtokrendszert. Ez olyan anyagi igénybevételt jelent majd. amely mellett az egészségügyi munkák — alföldi városainknál és és közégeinknél — nagy anyagi hozzájárulásra nem igen számíthatnak. Az építési tőke megszerzése, a gazdaságosság kérdése, a pénzügyi kérdések megoldása tehát valóban a legnehezebb feladatok közé tartoznak. Egyik legnevezetesebb vízgazdálkodónk szavaira emlékezve mondhatjuk, hogy nem a pénzügyi adottságokkal kell számolnunk, hanem nehéz úton meg kell keresnünk a pénzügyi lehetőségeket! Nézzük ezeket a lehetőségeket: Becsüljük meg először az előbbiekben vázolt ivóvízellátási terv költségeit. A oízműoek költségeinek kiszámításánál Papp Rémig vizsgálatainak eredményeit használtuk fel. Ő igen szellemesem egy összefüggéssel fejezi ki a városi, községi, központi vízművel ellátható népességnek, a népsűrűség fokának és egy folyóméter cső árának a vízmű költségére való hatását. Ezen összefüggés, költséglképlet segítségével kiszámítottuk tervvázlatunk költségvetését, felhasználva az egyes közületek (összesen 65) költségszámításánál a már leírt laksűrűségi, belterületi lélekszám adatokat. Költségvetésünk 19 új városi vízmű, 43 új községi vízmű létesítési és 3 meglevő vízmű kibővítési költségeit tartalmazza.