Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében

Salamin Pál. 46 vízből és mélységi vizekből. Vizsgáljuk sorba e lehetőségeket: a) Folyóvízből: Vizet nyerhetünk a folyók mentén, elszórtan, ahol éppen vízigény lép fel; minden egyes helyen vízkivételi művet, tisztító művet és rövid csőhálózatot készítve. Példaként megemlíthetjük Csongrád városát, ahol a Tiszából nyerhetnénk ivóvizet, vagy megemlíthetjük a már régen működő, részben vagy egészben folyóvízzel ellátott Szeged-i, illetve Szolnok-i hálózatot. Vízkivételt létesíthetünk koncentráltan is (pl. a nagy olaszországi községi vízvezeték hálózatok); egy-két vízkivételi művel a Tiszán, Kőrösökön, egy-két tisztító művel és hosszú, az egész Alföldön végighúzódó ivóvízvezető főcsővel és számtalan elágazással. Ilyen ivóvízvezető főcsővet képzelhetünk el pl. a tiszántúli hajózó-csatorna nyomvonalán vezetve, mely főcső elláthatná ivóvízzel részben gravitációs úton, részben kisebb emelések árán a Középső gyiijtő tiszántúli részén települt községek és városok nagyrészét. A folyóvizekből való vízkivétel bírálatánál elsősorban vízgazdálkodási és pénzügyi szempontokat kell megvizsgálnunk: A helyesen irányított vízgazdálkodás arra törekszik, hogy a nyári szárazságok idején minél több tározó teret szabadítson fel vizi célokra. Ezért a Tiszavidéken, ahol a nyári kisvizeknél öiitözésre minden csepp vízre szükség lesz, még a kis vízmennyiségeket fogyasztó ivóvízellátást is ajánlatos függetleníteni a folyóvizektől, addig míg a Tisza átfogó vízgazdálkodását lépcsőzéssel teljesen át nem alakítjuk. A lépcsőzött Tisza vizének felszabadulásával az ivóvízellátáshoz szükséges vízmennyiségek elenyészőek lesznek és a mennyiségi vízgazdálkodást lényegesen nem befolyásolják. (A pénzügyi szempontokról itt csak annyiban emlékezünk meg, hogy a vízgazdálkodási elvek tisztázása után a részletes vizsgálatoknál ezek döntik majd el — az egyes műveknél vagy műcsoportoknál —, hogy a folyóból való vízkivételnél az elszórt, vagy az összpontosított vízkivétel-e a megfelelőbb, a gazdaságosabb? Ezek a meggondolások döntik majd el, hogy a több tisztító-mű vagy a hosszabb csővezeték elvét kövessü'k-e?) b) Talajvízből vagy mélységi vizekből: A mélyebb talajvizekből és a mélységi vizekből való ivóvízkivétel értékes tározó tereket szabadít fel a nagy szárazságok idején s ezért vízgazdálkodási szemszögből nézve előnyös vízszerzési mód. A mélyből nyert víz ivásra alkalmas, tisztítást általában nem igényel. (Ez a vízkivételi mód legtöbbször gazdaságosan megvalósítható.) A vízkivételi módok rövid tárgyalása után megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőbb vízszerzést úgy valósíthatjuk meg, ha először gondos, az egész vízgyűjtőre kiterjedő vízgazdálkodási meggondolásokat folytatunk. Eldöntjük először, hogy megvalósítható-e a Tisza vízlépcsőzése? Vagy nem számíthatunk nagyobb változtatá-