Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)
Salamin Pál: Ivóvízellátás, az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében
Ivóvízellátás, az alfcldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében. Irta: Salamin Pál* Bevezető: Néhány évvel ezelőtt értékes tervek születtek a Tiszavidék vizi kihasználására: 70—80 m-es völgyzárógátak sorozata épült volna meg Máramaros csapadékdús és kedvező térszíni alakul ás ú völgyeiben, mely gátakhoz százmillió és milliárd m 3-ts víztározó medencék csatlakoztak volna. A felső Tiszavidék óriási méretű vízgyűjtő medencéiben felhalmozott tározott vízzel nagyrészt megoldhattuk volna az alföldi Tiszavidélk vizi feladatait: öntözést, viziszállítást, a csapadékos esztendők árvíz- és belvízveszélyeinek könnyebb leküzdését és tiszamenti iparunknak — kiapadhatatlan, nagy teljesítőképességű energiaforrással való — fejlesztését. A Tiszavidék újszerű, tározó vízgazdálkodásának keretében megoldást talált volna az egységes és az egész vízrendszerre kiterjedő ivóvízellátás is. Ezek a tervek, ezek az elgondolások azóta részben elévültek. A hegyvidéki tározás lehetősége megszűnt. Ne felejtsük el azonban, hogy nem évült el ezzel a cél: a magyar Alföld és elsősorban a Tiszavidék mezőgazdaságának, közgazdasági életének, egészségügyének a vízgazdálkodás javításával való fejlesztése. Mindezek a feladatok a Tiszavidéken ma is elsősorban a természetes és mesterséges vízgazdálkodás alakulásának függvényei. A mezőgazdasági termelésben a legnagyobb kieséseket, a közgazdasági életben a legsúlyosabb válságokat, a nép egészséges testi és szellemi fejlődésében a legnehezebb akadályokat valóban a természetes vízgazdálkodásban mutatkozó szélsőségek okozták és okozzák. Járjuk végig gondolatban a Tiszavidéket a 40, 4l-es években és visszaemlékezhetünk, hogy gumicsizmában jártunk menteni a vízalatt álló termőföldéket. Vagy gondoljunk a 43-as év nyarára, amikor a kép ellenkezőjére változott: a kiszáradt, elsatnyult, vízhiányban szenvedő beláthatatlan kukoricatáblák előzték meg és követték mindenütt utunkat. Felüdülést csak az öntözéses gazdaságok jelentettek, amely vízgazdálkodási telepek, mint ragyogó zöld foltok emelkedtek ki az elsárgult terepből. Vagy nézzük végig népünket, hogy kivonhatja-e magát a nö* E-löadta a Hidrológiai Szakosztály 1946. február 27.-Í szakülcsén.
