Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Bleier Sándor: Földreform és ivóvízellátás

24 Bleier Sándor csővön — az új település, vagy falurészlet egy, vagy több helyén földszín alatt létesített, teljesen zárt medencékbe volna vezethető és a medence tetejére szerelt, de a felszínre kivezetett egyszerű kéziszivattyú töltené be a közkút szerepét, ha netán kellő nyomómagasság nem állna rendelkezésre. A másik lehetőség a fúrt kutak létesítése, még akkor is, ha már fennálló ásott kút fenekéről kell a furatnak kiindulnia. A furat a második, vagy harmadik vízvezető rétegig nyúlna, ahol szűrőréteg kiképzésével, vagy valamely szűrőtest elhelyezésével kellene az egészséges ivóvizszolgáltatást biztosítani. A harmadik lehetőség az ártézi kút létesítése, azzal a megszorítással, hogy a felszökő ártézi víz nem folyatható állandóan, hanem csak csappal zárható közkútból fogyasztható. A felszíni, vagy egyéb kifogásolható vizeknek, különféle szűrőberendezések alkalmazásával való felhasználása ezidőszerint még csak olyan helyen javasolható, ahol a szakszerű kezelésre megfelelő mód és kellő biztosíték kínálkozik. Ez a mód az új településeknél egyelőre megvalósíthatónak nem mutatkozik. Mindeme lehetőségre való tekintettel, a szabályozás legelsőrendű feltételének lehet azt a követelményt tekinteni, mely szerint kutak létesítése — bármilyenről legyem is szó — engedélyhez legyen kötve ép úgy, miként az épületek létesítése engedélyhez van kötve. Ahogy

7 minden építéshez építési engedély szükséges, ugyanúgy kutat is az építési-, vagy létesítési engedélyben körülírt feltételeknek megfelelően lehessen csak létesíteni. A kutak létesítését szabályozó feltételeket azonban neon lehet általánosítva megállapítani és ezért szükséges, volna, hogy geologusokból és hidrológusokból álló bizottságok, az új települések helyszínét tanulmányozva, a helyi viszonyoknak megfelelő feltételeket, a7. engedélyező hatóság használatára, megállapítanák. E másik követelmény semmiként sem célozza valamely új hivatal életre keltését, mert ez célravezető nem lenne, hanem a szakemberek rendesen dotált magántevékenységét — ha kell a Hidrológiai Szakosztály ellenőrzése mellett — tételezi fel, ugyanúgy, miként a földreform műszaki munkálatait a magántevékenység felhasználásával hajtják végre és ezért is halad előre. Az építési engedély feltételeit: 1. a helybeli geológiai és hidrológiai vizsgáját eredmVéhye alakítja ki. 2. az ezen vizsgálat eredményének legjobban megfelelő kút s/erkezete határozza meg. A geológiai és hidrológiai vizsgálat megejtése a földbirtokreformmal kapcsolatban nagyon sürgős, mert tavasszal megindulnak az építkezések és a kútépítési engedély feltételeit már előzetesen kell ismerni. Ennek megvalósítása csak a magántevékenység igénvbevételével oldható meg, különösen a rendelkezésre álló rövid idő alatt, miért i« az illetékes hatóságnak figyelmét eüsősorban a megfelelő szakértők magántevékenységének rövid úton való igénybevételére kell irányítani. Ezzel párhuzamosan meg kellene állapítani — a mai viszo-