Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Emszt Kálmán dr.: A radnaborbereki „Széchenyi” forrás kémiai vizsgálatának eredményei

A iadnaihorbereki „Széchenyi" forrás kémiai vizsgálatának eredményei 19 Metakovasav 0.0508 „ 0.659 összesen = 2.1247 g Szabad széndioxid 2.9105 „ 47.705 összesen = 5.0350 g 94.684 A talált alkotórészek sókká számítón: 1000 g. vízben van. Kaliumhydrokarbonát 0.0433 g. Natriumhydrokarbonát 0.4712 „ Lithiumhydrokarbonát 0.0098 „ Kalciumhydrokarbonát 0.6852 „ Magneziumhydrokarbonát 0.3855 „ Yashydrokarbonát 0.0156 „ Mangánhydrokarbonát 0.0038 ., Kalciumsulfát 0.1337 „ Stronciumsulfát 0.0020 „ Bariumsulfát 0.0010 „ Natriumklorid 0.3228 ., Metakovasav 0.0508 „ összesen = 2.1247 g. Szabad széndioxid 2.9103. g. = 1472.6 cm

3 A forrásvíz fajsúlya 20

n/20

r

> C. = 1.00173. A forrásvíz hőmérséklete 9.45.

n C. ugyanakkor a levegő — 24.2°. C. A forrás vizének fagyáspontcsökkenése = 0.133° C. A vízben oldott anyagok osmosis nyomása = 1.61. atm. A forrás elektromos vezetőképessége 18" C.^0.000811. rec. ohm. cm Radiumemanaeio tartalom = 0.36. Ernán. A forrás vizének szilárd maradéka 105°. C. = 1.5302. g. A szilárd maradék kénsavsókká átalakítva = 1.9285 g. Az alkotórészek kénsavsókká számítva = 1.9263 g. E vizsgálati adatokból kitűnik, hogy a borbereki „Széchényi" forrás vize a földes-meszes-savanyúoizek csoportjába sorozható. A források a kristályospalák és a porfiros szövetű andezit tellérek határán törnek elő. amely tellérekben a hegység távolabbi részén az ércek is előfordulnak. Ez a körülmény magyarázza meg a forrásvíz vastartalmát. A széndioxid tartalom az andezit erupciókra, illetve az ezek feltörésével kapcsolatos vulkáni utóműködésekre vezethető vissza.