Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Molnár Dénes: Magyarország vízgazdálkodásának megszervezéséről

Magyarország vízgazdálkodásának megszervezéséről. 139 egy országos vízgazdálkodási hivatal felállításával még szervesebben egységesítené a vízgazdálkodást. Ennek a hivatalnak keletébe beilleszthetők lennének mindazok a teljes feladatok, amelyeket ma különböző minisztériumok keretében és egyes szakintézmények e téren végeznek. A vízgazdálkodási hivatal felépíthető lenne a Vízrajzi Intézetből. a Folyammérnöki Hivatalból, az Öntözésügyi Hivatalból, az újjáépítési minisztérium közművekkel foglalkozó ügyosztályából, a szakintézmények (Földtani Intézet, Közegészségügyi Intézel, Szennyvíztisztítási kísérleti állomás, továbbá az érdekelt minisztériumok) kirendeltségeiből. A hivatal célszerűen a miniszterelnökség alá volna rendelhető. Az országos vízgazdálkodási tanács e hivatal mellett is csak mint javaslattévő és tanácsadó szerv működne. A tanács állna az egyetemek és egyéb tudományos intézmények és ebbe a munkakörbe vágó nagyobb létesítmények (üzemek, intézetek) szakembereiből. Ezzel a megoldással szerény véleményem szerint elérhető lenne, hogy a hivatal részére minden vonatkozásban átgondolt javaslatok álljanak rendelkezésre és a vízgazdálkodási hivatal elhatározásai sohasem lennének egyoldalúak, hanem a köz minden érdekét lehetőleg kielégítők. Pénzügyi vonatkozásban a hivatal fenntartása semmivel, vagy csak lényegtelenül jelentene többet, mint ma az egymástól függetlenül, egymás munkájáról nem teljesen tájékozott hivatalok és intézmények megfelelő személyzetének fenntartása. Az országos vízgazdálkodási tanács tagságát el lehet képzelni megtisztelő megbízásnak, amely rendszeres anyagi ellenszolgáltatással nem jár. Az országos vízgazdálkodási hivatal szervezetének és felépítésének részleteivel foglalkozni, illetve ezirányú javaslatot ítenni most nem volna időszerű és e tekintelben az érdekelteknek megkérdezése és véleménynyilvánítása nélkül véglegesen állástfoglalni nem is lehet. Mégis,, hogy a megvalósulás felé előbbre juthassunk, az itt vázolt ismertetés és elgondolás elfogadása esetén az volna a javaslatom, hogy a Hidrológiai Szakosztály megbízottai útján tárgyalásokat kezdjen az egyes hivatalokkal és intézményekkel, elsősorban a folyammérnöki hivatallal, a Vízrajzi Intézettel, az újjáépítési minisztériumban a közületek vízvezetéki és csatornázási ügyeivel foglalkozó ügyosztállyal és egyéb szakintézményekkel. A tárgyalások során tisztázza a véleményeket és lehetőségeket és egyeztesse, amennyiben erre mód van. a divergáló álláspontokat. Mindezek alapján azután a vízgazdálkodási szerv felállítására vonatkozó tervezetet készítse el és juttassa el memorandum formájában a kormányhoz. Ugv vélem, hogy ennek a feladatnak elvégzésére a Hidrológiai Szakosztálv a leghivatottabb és legalkalmasabb és meg vagyok győződve, hogy ily módon meg tudja valósítani azt a célt, amelyet 1936. évi beadványával megvalósítani remélt országunk és magyar népünk közegészségügyének és gazdasági jólétének megjavítása érdekében.