Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)
Molnár Dénes: Magyarország vízgazdálkodásának megszervezéséről
Magyarország vízgazdálkodásának megszervezéséről. 129 látás kérdéseivel foglalkozna a javaslat szerint, hanem hatáskörébe volnának utalva a csatornázási, szennyvízlevezetési és szennyvíztisztítási kérdések is, miután ezek szorosan összefüggenek a vízellátással és ezeknek a kérdéseknek elintézése az említett hatóságok és szervek között oszlik meg. Ez a javaslat a tanács szervezésében a középítési tanácsot vette alapul, amelyben a kinevezett tagok az egyetemek vízellátással és víznygiéniával foglalkozó tanszékeinek tanáraiból, a mérnökképviseletek tagjaiból, a Közegészségügyi Intézet, a Vízrajzi Intézet, a Földtani Intézet, a Földtani Társulat, annak Hidrológiai Szakosztálya, a szennyvíztisztító állomás és néhány nagyobb üzem szakszemélyzetéből lenne kiválasztva. Ez a javaslat nagymértékben előrevitte volna megvalósulás esetén az ország ivóvízellátásának ügyét, azonban sajnos a memorandum megfelelő eredménnyel nem járt. A kormányzat a megvalósítás érdekében úgyszólván semmit sem tett. A memorandum azonban a szakemberek zömét továbbra is igen élénken foglalkoztatta, akik közül többen, átérezve a kérdésnek nagy horderejét, az ivóvízellátás ügyét előbbreviendő, megszervezték az országos ivóvízellátási nagygyűlést, amely 1938. április 28-án ült össze. Ezen a nagygyűlésen újból rámutattak az ország vízellátásának szomorú helyzetére, ismertették a vízellátás terén különböző előadásokban a szakminisztériumok és szakintézmények feladatait, az ivóvíz megszerzésére, szétosztására vonatkozó tájékoztatásokat szolgáltattak és rámutattak az ivóvízellátás fejlesztésének különböző lehetőségeire. A nagygyűlésen elhangzott előadások eredményeinek összefoglalása után Rohringer Sándor elnök egy határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet benyújtottak az akkori miniszterelnökhöz, illetve a kormányhoz, amelyben a Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának előbb említett 1936. évi emlékiratához kapcsolódva javaso Iták az országos vízellátási tanács felállítását, amelynek feladata lett volna a vízellátás kérdéseinek állandó napirenden tartása, illetve az országos vízellátást elősegítő elvi fontosságú irányító javaslatok tétele. Továbbmenően kiegészítették a Földtani Társulat régebbi javaslatát azzal, hogy az ivóvízellátás megoldására, illetve annak előre meghatározott évek alatti végrehajtására az állam szervezzen egy önálló intézetet, és az ivóvízellátás ügyét az előzetes számítások alapján megállapított költségek egy részének viselésével támogassa. Ennek az intézetnek feladata tanulmányok készítése, vízfeltárások, kisebb vízvezetékek, kutak tervezése, a végrehajtási munkák ellenőrzése, véleményadás nagyobb városok vízvezetékének ügyében és az állam anyagi támogatásának keretein belül egyes célokra a segélyek és kölcsönök mértékének megállapítása lett volna. E határozat felterjesztése óta az ország ivóvízellátása terén illetve annak megjavítására vajmi kevés történt. A háborús évek s az utánuk következő gazdasági nehézségek miatt el kell ismerni, hogy a kérdés clőbbrevitele kétségtelenül nehéz feladat lett volna. Az elkövetkező években azonban már remélhetőleg leehtőség nyílik arra, hogy a vízellátás elmaradottságán segíteni lehessen és