Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Andor György: Előmunkálatok az országos ivóvízellátási program megvalósításához

Előmunkálatok az országos ivóvízellátási programm megvalósításához. 125 fól beváltak és az elméletük is tisztázíítt. Olyan esetben, amikor a depressziós vízszín mély, búvár és mélykútszivattyúkat alkalmazunk. Ezeknél a hatásfokok javítása kívánatos volna. Ugyancsak mély depressziós vízszín esetében kerülhetnek alkalmazásra a mammut szivattyúk is, amelyek — mint ismeretes — mélyen a víz színe alá nyomott légsugárral emelik ki a vizet. A mammut szivattyúk elmélete, a gazdaságos légadagolást illetően, még nincs teljesen tisztázva. Ezért hatásfokuk még meglehetősen rossz, 33—50 °/o között változik. Jelenleg Dr. Pattantyús Á. Géza műegyetemi tanár folytat e téren kísérleteket és végez kutató munkát, amelyet ajánlatos figyelemmel kísérni, ugyanis a mammut szivattyúk, sokszor igen előnyösen volnának alkalmazhatók mélyfúrású kutak szivattyúzásánál. így a mammut szivattyúknak a búvárszivattyúkkal szemben meg van az az előnyük, hogy a kúton kívül nyernek elhelyezést és így mindig hozzáférhetőek, javításuk egyszerűbb. Előnyös volna a mammut szivattyú olyan vizeknél, amelyekben kevés az oldott oxigén és ezért a vasra agresszívek. Mammut szivattyúk alkalmazásával a bőséges légadagolás foly tán a víz oxigén szegénységét és ennek folytán aggresszivitását meg lehet szüntetni vagy legalább is lecsökkenteni. Ugyancsak előnyös a mammut szivattyú a szénsav tartalmú vizeknél is, amelyeket a bőséges légadagolással bizonyos fokig már előre savtalanítani lehet. Hasonlóan előnyösnek látszik a bőséges légadagolás a vas és mangán tartalmú vizeknél is a vas- és mangántalanítás szempontjaiból. Mindezeknek a kivizsgálását ugyancsak el kell végezni. A hajtóerő kérdésében könnyen meg lehet egyezni. Vízvezetékeknél egyszerűsége és tisztasága miatt az elektromos üzem a legelőnyösebb. Víztisztítás tekintetében vízvezetékeknél a vas- és mangántalanítás, a savtalanítás, a klorozás és deklorozás, valamint a felszíni vizekkel kapcsolatos tisztítási eljárás (klorozás, előülepítés, vegyszeradagolás, koaguálás, derítés, szűrés, utóklorozás és deklorozás) jön szóba. A tisztítási folyamat további egyszerűsítése — különösen a felszíni vizeknél — kívánatos volna. A vízvezetéki hálózatoknál alkalmazásra kerülő szerelvények közül a tolózárak és tűzcsapok a szokásos kivitelben általában beváltak. E tekintetben csak az volna a gyáripar feladata, hogy olcsóbbá tegye az előállításukat. A közkutak tekintetében szükség volna egy olyan újabb típus megtervezésére és gyártására, amely úgy a. gyakori igénybevételt, mint az automatikus víztelenítést megoldja. A jelenleg leginkább alkalmazott ejektoros közkút a nagy igénybevételt nem bírja és ezért gyakran javításra szorul. A házi csatlakozások és a házak belső nyomócsővezetékével kapcsolatosan foglalkozni kell a kisméretű csővek súrlódási ellenállásának kérdésével, ugyanis a Kutter-féle képlet szerint méretezve őket' a megengedettnél nagyobb hibahatárok között mozgó eredményeket kapunk. A házi csatlakozásokkal kapcsolatban fontos probléma még az ólomcső kérdése. Ólom ugyanis hazánkban kevés van, így kiil-