Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Jolánkai Gyula: Hydrológiai kérdések a vízi utak tervezésénél

íolánkai Gyula. 99 kérdésre, vájjon az iszaposodás milyen mértékű lesz és az árvíz a lerakódott iszapot el tudja-e vinni, megnyugtató feleletet kapni nem igen lehet. Hidraulikai laboratóriumokban végezhető modellkísérletekkel lehet ínég leginkább az ilyen kérdések megoldásához legközelebb férkőzni. Ezért kívánatos volna, ha a Műegyetem ostrom alatt elpusztult hidraulikai laboratóiruma helyreállíttassák, kibővíttessék és hasonló kísérletezésre kívánkozó kérdéseknél rendelkezésre álljon. Hajózócsatornánál előforduló hydrológiai kérdések illusztrálására a Duna-Tisza csatorna tervezését említem meg. Tájékoztatás végett erről a csatornáról néhány szóval meg kell említenem, hogy több mint 200 év óta foglalkoztatja az ország közvéleményét. Több ízben a megvalósulás előtt állott de a kiforrott tervek hiánya, a gazdaságilag alkalmas idő rövidsége és helytelen közlekedéspolitikai felfogás miatt sohasem kerülhetett kivitelre. Gazdasági létjogosultsága kézenfekvő, hiszen rövid és olcsó viziuttal kötné össze a két teljesen különálló dunai és tiszai vízrendszerünket. A jelenleg főbb vonásaiban már teljesen kiforrott terv szerint a csatorna a Soroksári Dunaágból Dunaharasztinál indulna ki és Kecskemét érintésével Ujkécskenél érné el a Tiszát. Hossza 105 km. költsége mintegy 70 millió pengő lenne (1938 évi vásárlóerő). A csatorna három lépcsővel emelkedik fel a Soroksári Dunaág vize felett 23 m magasan levő gerinctartányhoz és onnan 6 lépcsővel ereszkedik le a Tiszához. Kiépülése után az ország közgazdasága évi 10 millió pengő szállítási költség megtakarítására számíthat. A csatorna tervezésével az alábbi hydrológiai kérdések függ n ek össze. 1. A csatorna oly szakaszain, ahol a vízszín a talajvíz színe fölé emelkedik, milyen víztömeg elszivárgására 'lehet számítani olyan szakaszokon pedig, ahol a talajvíz magasabb a leendő csatorna vízszinnél mennyi víz fog a csatornába beszivárogni? Az elszivárgó vízmennyiségek ismerete annak mérlegeléséhez szükséges, vájjon a csatorna egyes szakaszai tömítéssel, vagy anélkül épüljenek-e meg? A csatorna tömítése igen költséges, több milliós munka lenne, amit csak akkor volna érdemes megcsinálni, ha a tömítési munka költségeihez képest túl nagy volna a vízveszteség. 2. A csatorna első tartámyában, amely 30 km hosszú és amelyhez az egész Soroksári Dunaág is tartozik, mekkora vízszíningadozásra kell számítani. A vízszíningazodás onnan adódik, hogy az őszi és téli legkisebb dunai vízállásoknál a tartány vize a Kvassay zsilipen át kifolyik a Dunába. Legnagyobb vízinél pedig a tartány normális vízszíne azért nem tartható, mert ilyenkor úgy Budapesten, mint a Sorokári Dunaág alsó torkolatánál Tasson, magasabb a nagy Duna vize. A magas víz tartama alatt a zsilipelések a talajon való átszivárgás, a csapadék és a Soroksári Dunaágba befolyó vízfolyások következtében a vízállás emelkedik. A vízszíningadozásnak a hajózás részére szükséges minimális mélység biztosítása és a partbiztosítás megtervezése miatt van jelentősége.