Hidrológiai Közlöny 1945 (25. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1945. évről I. Évzáró ülés 1945. szeptember lió 19-én. Jegyzőkönyvi kivonat a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1945. szeptember 19-én tartott 28-ik évet záró üléséről. Elnök: id. Noszky Jenő. Jelen voltak összesen 38-an. Elnök megnyitja az évzáró ülést, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Vendl Aladár tiszteleti és Földvári Aladár rendes tagokat. Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Tisztelettel bejelentem, hogy Szakosztályunk f. évi augusztus hó 17-én megtartott választmányi ülésén Szakosztályunk tisztikara és váválasztmánya lemondott. A 20.165/1945. 13. M. sz. rendelet értelmében a választmány elnökletem alatt hat tagú előkészítő bizottságot küldött ki, hogy az új tisztikart és választmányt kijelölje és az 1945—46 csonka évkör tartamára a mai évzáró ülésen a választásokat lebonyolítsa. Az előkészítő bizottság a szétosztott szavazólapokon feltüntetett tisztikart és választmányt javasolja megválasztani. A szavazatszedő bizottság elnökéül felkéri Majzon László, tagjaiul Gedeon Tihamér és Papp Ferenc rendes tagokat, majd elrendeli a szavazást s ennek tartamára az ülést felfüggeszti. A szavazatok leadása után — amíg azok összeszámlálása tart — ismét megnyitja az ülést s felkéri a lemondott elnököt beszámolójának elmondására. Vitális Sándor lemondott elnök az alábbiakban számol be az elmúlt évről: Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! A múlt év elején szakosztályunk vezetését átvéve minden igyekezetem arra irányult, hogy a háborús nehézségek mellett is szakosztályunk szellemi életét, erkölcsi súlyát emeljem s a működéshez szükséges anyagiakat előteremtsem. Tiszta lelkiismerettel állok az évzáró ülés elé, mert a kitűzött célokat, tiszttársaim, a választmány és tagtársaim megértő támogatásával csaknem sikerült elérnem. Szakosztályunk taglétszáma megnőtt, amíg a háború szele megengedte, szak üléseinket megtartottuk s új pártfogó tagjaink révén szakosztályunk anyagi helyzetét megalapoztuk. Sajnos a szépen megindult fejlődés a múlt év őszén megtorpant. A háború nemcsak országunkat, fővárosunkat rombolta le, de szakosztályunk életét is lehetetlenné tette. Közlönyünket a múlt évben négy füzetben szerettem volna megjelentetni. A kiadáshoz szükséges pénzt előteremtettem s az első füzetet nyomdába is adtam. A nyomda a szedéssel elkészült, de papírt a korlátozások miatt már nem sikerült beszereznünk. Amikor végre a papírt meg tudtuk volna venni, a kormányhatalom Közlönyünk megjelenését betiltotta, s a betiltást sajnos nem sikerült megmásítani. Ez az oka annak, hogy Közlönyünk 1943 évi 1—6. füzetét sikerült csak a múlt év folyamán kiadnunk s ma a nagy utánjárással megszerzett pénzünk a posta-takarékpénztárnál elértéktelenedve, zárolva hever.