Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1944. évről - I. Évzáró ülés 1944. I. 26-án

70 közgyűlés kiilön bizottmányt küldött ki. Rottenbiller Lipót elnöklete alatt, melynek tagjai voltak Preuasner József, Sebastian y Frigyes, Dobos Ferenc. Nasztl Mór és Fuchs Gusztáv képviselők. Szumrák Púi akkori főmérnök és Csendics Gyula tollnok, mint bizottmányi jegyző. Ezen bizottmány, mely később annyiban szenvedett változást, hogy elnökévé Gam perl Ala jos s legutóbb Kada Mihály alpolgármester, továbbá pótlólag tagjaivá Hava s lgnátz, Haris Sándor és Déry Mihály, valamint jegyzőjévé Horváth Gyula és végre Kun Gyula neveztetett ki, működését még 1868. március 6.-án megkezdette s a mai napig folytatja. A bizottmány a fúrandó kútnak helyét még 1868. évi március havának első felében az akkori Aradi-uíxa és a tő között, utóbbitól mintegy 30 öl távolságra kitűzte." A munka többi részét Zsigmond у említett összefoglaló műve 1878-ban részletesen közölte A bizottmányi jelentés szerint 1871-ben az „előirányzott öszszegek elfogyván, szükséges volt a munkának folytatása végett a volt pestvárosi közgyűléshez folyamodni, s miután adatokkal kimutattatott az. hogy a fúrásnak sikerre kell vezetni, a közgyűlés a. szükséges költségeket megszavazta." Az adatok, m el vek re a jelentés hivatkozik s melyek alapján a fúrás folytatását határozták el, a hőmérséklet-mérések eredményei voltak: a fúrólyuk aljáról felhozott, iszap hőmérséklete annál nagyobb volt, minél mélyebb lett a fúrás. Így pl. 1870-ben a 157 m. mély lyuk aljáról felhozott iszap hőmérséklete 30° C. meleg volt. Természetes, hogy a több, mint kétszeres mélység s a több mint négyszeres munkaidőtartam a költségeket lényegesen fe! emelte. „Belátta ezt a volt pestvárosi s a mostani fővárosi hatóság is, mert a bizottmánynak indokolt előterjesztéseire ... évről • évre megszavazta a szükséges költségeket" — mondja a bizottmányi jelentés. Az eredetileg számított 50.000 forint helyett a jelentés szerint 1878. február 13.-ig a fúrás 208.658 frt. 50 kr.-ba kerül'. A munka a kútfoglalással együtt 1870. május 15.-én fejeződött be. sZigmondy könyve szerint az összes költség, melyet a városi pénztár fedezett 217.463 frt. és 52 кг. volt. Ebből levonva az eladott tárgyakért kapott 5358 frt. 11 krajcárt, a berendezés értékét: 5000 forintot és a kút foglalási költségeit: 13.531 frt. 25 kr.-t, marad a fúrás költsége: 195.574 forint és 16 krajcár. A jelentés még azt javasolja, hogy a kút. vizének mielőbbi értékesítésére „küldessék ki egy szakértőkből álló külön bizottmány. melynek feladata lesz az értékesítés módja, vagy módjai felől beható részletes munkálatokat készíteni." A jelentést Kada Mihály alpolgármester, mint az artézi kút furatására felügyelő bizottmány elnöke és Kun Gyula, mint ezen bizottmány jegyzője írta alá.