Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Thoma Frigyes: Újabb mérési eljárás a Szt. Gellért-forrás hozammérésénél

бб Tlioma Frigyes rásban az elektródák éle alá, amit a műszer „o" állása jelez, s újra visszaengedjük az elektródák éléhez, melyet a műszer erős kitérése jelez. Ez az utóbbi körülményesebb eljárás, azért szükséges, mert a víz tapadása folytán az elektródáktól leszívás alkalmával később válik el, mint elméletileg elhagyván a vízszín az elektródák szint jét. A különbség 2—5 mm. is lehet, amit ha figyelmen kívül hagyok, a mérés nem lesz pontosabb, mint az eddigi mérések voltak. (2. sz. ábra.) A felső tartály úszójának jelölésénél, kartonpapírra zsilettpengével létesített karcokat használjuk fel, melyek közét tized mm. pontosan lehet leolvasni. Az eddigi mérések alkalmával az új eljárás teljesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1944. III. 23.-iki méréseimből kitűnik az eljárás helyes és pontos volta. Ekkor ugyanis a következő mérési sorozatot végeztem. Négy ízben jegyeztük fel az időt és a mérőtartály úszójának magasságát. Sorrendben így következtek a jelölések: elszakadás 1; érintkezés 2; elszakadás 3; érintkezés 4; Ha az l-es és 3-as pillanatokat vesszük figyelembe, akkor 928 l/p.-et kapunk eredményül. Ha a 2-es és 4-es pillanatokat vesszük figyelembe, akkor 927 l/p.-et kapunk eredményül. Megjegyzem, hogy ezekből az igen megbízhatónak mondható eredményekből kitűnik az új eljárás pontosságának foka és az is, hogy mennyire fontos az azonos körülmények között való indulása és befejezése a mérésnek. E két eredmény 1 l/p.-es eltéréséből megállapítható, hogy a mérés pontossága gyakorlatilag teljesen kielégítő. A hiba alig egytized százalék. A mérési sorozatból látható, hogy miért használjuk a bonyolultabb befejező eljárást. Ha ugyanis a 2-es és 3-as pillanatokat vesszük figvelembe, melyek tudvalevőleg küiönböző körülmények között adódtak 978 l/p.-et kapunk eredményül, mely a pontos értéktől 30 l/p. eltérést mutat. Ennyivel több vizet szivattyúztunk ki, mert az elszakadás pillanatában a víz szint alacsonyabb volt, mint a kezdeti érintkezés pillanatában. A kezdeti és befejező vízszintkülönbséget könnyen megkaphatjuk, ha figyelembe vesszük azt, hogy 14.4 l/p.-nek megfelel 2 mm., léhát 30 l/p.-nek felei meg 7 mm vízszintkülönbség. Méréseinket a forrás „o" vizére redukálva igen szépen kimutatható az összefüggés a Duna vízállása és a forrás vízhozama között. A feladatot ily módon megoldottam. Egyhónapos kísérletem beigazolta az eljárás helyességét, tehát minden eszköz megvan arra, hogy a budapesti melegfürdők részére egy pontos hozammérő álljon rendelkezésre, hozzájárulva ahhoz a munkához, amely a melegforrásaink feltárása és megfigyelése érdekében immár évek óta folyik.