Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Pávai - Vajna Ferenc dr.: A víz élete a földben

A víz éíete a földbon 53 szabad elfelejtenünk — 100 C. fokon forr és + 374 C. fokon van a kritikus hőmérséklete s a felszínre kiömlő lávának savanyú vagy bázikus voltától függően a hőmérséklete általánosságban 2000 és 630 C. fok között jár, tehát ezekben a kőzetolvadékokban eredeti mélységi állapotukban sem víz, sem vízgőz nem lehet. De éppen úgy nem foglalhat helyet bennük az eruptiókor, vagy a vulkáni utóhatásokban észlelt kéndioxyd (S0

2) sem, mert'annak kritikus hőmérséklete +157 C. fok, sem kénhidrogén (SH

2), mert annak kritikus hőmérséklete +100 C. fok, sem klór (Cl

2), mert az +144 C. fokon s a sósav (HCl) +52 С. fokon s a széndioxid (C0

2) + 31 С. fokon disszociál. Csak mellékesen említem meg, hogy némely szénhidrogén például az etán kritikus hőmérséklete is +32 C. fok, a butáné +153 C. fok s maga a kén is 1040 C. foknál (kb. 30—32 km. mélység!) disszociál, vagyis ezek és még sok más kőzetalkotó elem és vegyület fizikai adottságainál fogva kell, hogy hiányozzék abból a mélységi kőzetolvadékból, amely megés beolvadása előtt előbb ki kell, hogy izzadja ezeknek az elemeknek és vegyületeknek disszociált termékeitLássuk, hol és hogyan kapcsolódnak be a fenti erupciós alkatrészek a vulkánizmus folyamatába? A többezer fokos hőmérsékletű mélységi kőzetolvadókokban a víz és a felsorolt vegyületek és elemek nem foglalhatnak helyet, mert kritikus hőmérsékletük sokkal alacsonyabb s hogy a kitörés folyamatában mégis szerepelnek, fel kell keresnünk őket a föld szilárd kőzetburkában, a litoszférában, s le kell vezessük a vulkáni erupciókba való bekapcsolódásukat. Mindjárt előre bocsáthatjuk. hogy ezek s különösen a vízgőz az, amelyik a vulkáni kitöréseket levezeti és előidézi. A föld szilárd kérgében aktív vulkánizmus csak ott léphet fel, ahol az orogenetikus régiókban mélyrehatoló tektonikus folyamatok olyan kőzetrepedéseket, elszakadásokat, egymásratolódásokat idéznek elő, amelyek mentén az elszakadt kőzetrészek elmozdulva összetöredezésükkel és részeik egymáshoz való súrlódásával az adott régió hőmérsékletét tetemesen emelik. Ha most az ilyien hirtelen felhevült kőzetrégióba akár a tengerekből betör a víz — hiszen a vulkánizmus legtöbbször a tengerpartokkal szomszédos, — vagy a felmelegedett kőzetek hirtelen dehidratizálód^ak, vagy disszociálódó vizüket elveszítik s nagy vízgőz és egyéb gáz-nyomás alá kerülnek, ez a nyomás kirobbantja a fölötte levő összetört kőzetrészletek lazább csatornáit s a felszínen azokból vulkáni törmeléket és hamuszórást s az előbb jelzett jelenségeket produkálja. Az ilyen erupció természetszerűen a fészkeben vákuumot idéz elő, amely vákuumba betolódhat а nagy nyomás