Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete

Vendl Aladár dr. pontja alá legfeljebb 6 méterre betolnak le. Minden ennél níélyebbre hatoló földmunka: fúrás, ásás, alagútépítés, csakis földtani szakértő véleményén alapuló bányakapitánysági engedély alapján végezhető. A budai oldal nagy részén a kiscelli agyagnál idősebb kőzetek alkotják a felszínt. Ezek általában mint vízgyűjtők szerepelnek, de több ponton, a főtörésvonalak mentén fúrásokkal meleg vizet tártak fel bennük. Ezért a védőterület szempontjából lényeges, hogy ezekben a kőzetekben a bennük foglalt víz szintjét meg ne zavarjuk. Ezért a közös külső védőterületi határvonalon belül a budai oldalon célszerű megjelölni azt a mélységet, ameddig külön engedély nélkül lehet lehatolni. Erre vonatkozóan az eddigi engedélyokiratok nem elég határozottak. Pl. a Szt. Lukács-fürdő engedélyokirata szerint: .,Az így körülírt kíilső védőterületen belül közönséges hideg vizet szolgáltató kutak a hegyhátakon 30 m mélységig, a lejtőkön 20 m mélységig, a völgymélyedésekben pedig 15 méter mélységig szabadon mélyeszthetők." Lényegileg ugyanezt mondja a Császár-fürdő engedélyokirata is. A hegyhátak, lejtők, völgyinélycdések azonban csak általános jelentésű kifejezések, jelölhetnek magasabb és mélyebb térszint egyaránt. Ezért a közös kiilő védőterületi határvonalon belül a budai tén — kivéve a később említendő keseríívizes kutak védőteriile lét — a következőképen állapíttassák meg a mélység, ameddig külön engedély nélkül lehet lehatolni: A 200 m t. sz. feletti magasságnál magasabb térszínen 50 m-ig, 200 és 160 m közti magasságú térszínen 50 m-ig, 160 és 145 közti területen 20 m-ig, 145 és 135 m közti térszínen 18 m-ig, 135 és 125 m közti magas térszínen 15 m-ig, 125 és 115 m közti térszínen 12 m-ig és 115 méternél alacsonyabb térszínen 10 m mélységig. A jelzett magasságú területeken a megadott mélységeken túl azonban bárminő fúrás ásás, kőfejtés, agyagfejtés, vagy más földmunka csakis geologiai szakvéleményen alapuló m. kir. bányakapitánysági eugedély alapján foganatosítható. A budai oldal déli részére, azaz a székesfőváros határának a Kőérpatak jobb partjától délre eső területére, Albertfalva és Budafok határának a védőierülelbe jutó részére a már fentebb említett megszorítás érvényes. Az óbudai téglagyárak agyagfejtőiben az agyag 110 m t. sz f. magasságig kitermelhető. Mélyebbre azonban csak földtani szakértő véleményén alapuló m. kir bányakapitánysági enge déllyel lehet az agyagfejtést folytatni. A kisgellérthegyi dolomit-kőporbánya 125. m. t. sz. f. magasságig külön engedély nélkül fejthető.