Hidrológiai Közlöny 1944 (24. évfolyam)

Vendl Aladár dr.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete

20 Ven dl Aladár dr. Kissé módosulhat a pirit oxidációjának lefolyása ott, hol a kiscelli agyag szenes csíkocskákat tartalmaz. Itt ugyanis redukáló hatások is fellépnek; de elég levegő jelenlétében ekkor is magnéziumszulfát, nátriumszulfát és kalciumszulfát keletkezik. A földpátok K-tartalma káliumszulfátot szolgáltat, ami szintén feloldódik a talajvízben. A levegő hozzájutását a kiscelli agyaghoz s egyúttal az oxidációt lényegesen elősegítik a kutak falai is. A sókat feloldó talajvíz a Lágymányoson, az Őrsöd és Őrmező területén egyaránt Ény-Dny-i irányban igen lassan, kis eséssel áramlik a Duna felé, vagy magában a kiscelli agyagban (őrsöd, őrmező), vagy a kiscelli agyagban s a fölötte levő óholocén dunai üledékben. A kiscelli agyagból kioldott szulfátok mennyisége általában esekély. Helyenként azonban, megfelelő körülmények közt az oldat erősen koncentrálódhatik. Az agyag sótartalmán kívül a talajvíz töménysége fiigg még főleg a talajvíz áramlásának sebességétől és a talajvíz párolgásának mértékétől. A lágymányosi területen a talajvíz részben az óholocén Duna üledékében, részben a kiscelli agyag felső részében foglaltatik, miként fentebb már kitűnt. Lassú itt a talajvíz áramlása azokon a részeken, hol legnagyobb része az agyagban mozog. Továbbá ott, hol az agyag fölött levő dunai üledékben levő talajvíz kisebb-nagyobb részlete a kiscelli agyag különböző kiterjedésű és mélységű bemélyedéseiben talajvíztartó alakjában sztagnál. Ezekben a tószerű medencécskékben a kiscelli agyagban levő szulfátok igen nagy mértékben kilugozódtak s a víz elég koncentrált. A talajvíz párolgása a talajvíz tiikre fölött levő kőzetek tulajdonságaitól és vastagságától függ. (9.) Ma a talajvíz tükre fölött fedőként vékony rétegben porózus vagy erősen repedezett kőzet helyezkedik el, akkor a párolgás igen erős. Mivel ezek a viszonyok a Lágymányoson elég változatosak, azért a talajvíz sótartalma is igen különböző. Ezért egymáshoz közel levő kutak vizének sótartalma nagyon eltérő lehet; pl. a Mátyásforrás II. 52.4264 g, a Széchenyi István-forrás 24.2817 g oldott anyagot tartalmaz 1000 g vízben. Az őrsöd és őrmező medencéjében a kiscelli agyag felszínén is kevés humuszos réti agyag képződött 10—60 cm vastagságban. Ez a réti agyag a meleg évszakokban megrepedezik s evvel a párolgás és egyúttal a lassan mozgó, csaknem sztagnáló talajvíz sótartalmának koncentrálódása erősen végbemehet. Ezekben a medencékben a talajvíz táplálására nem elegendő az a csapadékmennyiség, amely közvetlenül a kiscelli agyagra hullik. Fontos szerep jut itt a felső oligocén bőséges talajvíz-tartalmának is: e talajvíz egy része lassan átszivárog a medencékben levő morzsalékos kiscelli agyagba. A medencék szélén az еш-