Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Soltész László: Békés város Asztalos-utcai artézikútja

60 Soltész László. fúrása, amit 1927-ben egy kúttársaság végeztetett az Asztalos-utcában. A fúrásnál 730 méterig kellett lemenni, hogy erősnyomású bő vizet találjanak. Ez a kút a környék, valamint az újonnan épült fürdő vízszükségletét látja el. A víz mintegy 650 m hosszú hőszigetelővel ellátott csövön megy a fürdőbe. Ilyen körülmények között a község belterülete vízzel elég jól ellátottnak mutatkozik, azonban a vízellátás a külterületeken többé-kevésbbé rendezetlen, amely kérdés megoldása a jövő feladata. A fúrás szelvényéről sajnos csak keveset tudok, mivel a kút elkészítésekor a kövületeket (amiből az egyes rétegek korára következtetni lehetne) a vállalkozó a Földtani Intézetnek nem küldte be. A szelvényről, amely csak az egyes rétegek fizikai sajátságait tünteti fel, láthatjuk, hogy már 347, 396, 550 m-en találtak vizet, csak nem megfelelő mennyiségben. Schmidt Eligius szerint Békés község területén 150 m-ig pleisztocén, ez alatt Ievantei rétegek vannak. Kútunk azonban minden valószínűség szerint már pannon rétegekből (alsó pliocén) kapja vizét. A geotermikus grádiens (a neutrális zónát 20 m-nek, az évi közép hőmérsékletet 10° C-nak véve) 22.8, ami alföldi viszonylatban normális érték. A kút hozama mérésem szerint percenként 130 1, amely vízmennyiség majdnem 1.5 atmoszféra túlnyomással jön a felszínre. A felszín felett 13 m magasságban még percenként 3 1 vizet kapunk. A mostani vízhozam tetemesen megnövekednék, ha nem lenne a törvény által előírt nyomás csökkentő szeleppel ellátva, amely szerkezet a felesleges vízpazarlást és ezzel a kutak kiapadását akadályozza meg. A meleg víz mellett kevés gáz is tör a felszínre, aminek mennyiségét megállapítani nem tudtam, mivel ez a szétágazó vezetékében eloszlik, becslésem szerint azonban lehet napi 100—200

3, ami a kútat elhagyva, a szabadba távozik. Annak ellenére, hogy a többi gázelőforduláshoz viszonyítva, ez a mennyiség csekély, célszerű volna azt megfelelő módon gázometerbe felfogva, a fürdő kazánjába vezetni és ott elégetni. A gáz a becslés szerint megfelel napi 1.4—2.5 q kőszénnek. A gáz összetétele Szelényi Tibor

1 vizsgálata alapján (amit 1939. ápr. 26-án végzett) a következő: 92.5% CH

4 — 2.1% C0

2 — 0.3% O, — 5.1% N

2. A jelenlévő 0.007% He-nak ipari szempontból nincs jelentősége. A víz fizikai tulajdonságai a következőkben foglalhatók össze: barnássárga színű, tiszta, átlátszó, üledék nélküli. Állás folytán azonban sárgás-szürkés pelyhek válnak ki a vízből. A víz sárga színét növényi eredetű szerves anyagok okozzák. Szaga enyhén bitumenes, íze 1 Magánközlemény.