Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 57 szefüggő bő oldalágakkal egybefonódó — sok-sok km hosszúságban azonos jellegű — járatrendszerek, melyek közül egy — éppen a karsztos terület körüli erózióbázis szintjében kifejlődött — alkalmas üregrendszert egy közel fekvő, felszíni eróziós területen haladó folyó medréül használna fel és e földalatti medret eróziós tevékenységével felszakítva, felszakadt barlangi völgyet fejlesztene belőle. Területünkön, a nagyon hosszú karsztos járatok kifejlődését a torlódásokkal, pikkelyeződéssel, vetődéssel stb. a mészkövek közé csípett vízrekesztő agyagpalarétegek akadályozzák. Nemcsak a karszt belsejének egy bizonyos barlangi ágában mozgó karsztvíz igyekszik víznyelőkön át elérni az — erózióbázis süllyedése miatt szárazra került — mélyebb járatokat, melyek régebben még az átmeneti, vagy a mélykarszt vízzel tele járatrendszeréhez tartoztak (1. az Aggteleki barlang Styx patakját), hanem egyes felszíni karsztos vízfolyások is. Ilyen pl. a Szádelői és az Áji völgy patakja. Vizük, nem karsztos területről jövet, a mészkőszurdokon átfolyva, részben beleszivárog a karsztos mederfenék repedéseibe. A két szurdok még nem tudta átréselni a sekélykarsztot. A felhasznált irodalom. 1. Acker V.: Csetnek és Pielsücz vidékének geológiai viszonyai. A m. kir. Földtani Int. évi jel. 1905. p. 156. Budapest, 1906. 2. Keilhack: Lehrbuch der Grundwasser und Quellenkunde. Berlin, 1917. 3. Böckh H.: Néhány adat a Szilicei mészplateau geológiájához. A m. kir. Földtani Int. évi jel. 1907. p. 41. Budapest, 1909, 4. Grund: Die Karsthydrographie. Geographische Abhandlungen. VII. 1903. 5. Grund: Beitrage zur Morphologie des Dinarischen Gebirges. Geographische Abhandlungen. IX. 1910. 6. Láng S.: Karsztforrásokra vonatkozó mérések eredményei 1940—42-ből. Hidrológiai Közi. XXII. Budapest, 1942. 1—6. füz. p. 197. 7. Lehmann: Die Hydrographie des Karstes. Enzykl. der Erdkunde. Berlin u, Wien, 1932. 8. Szabó Pál Z.: A Mecsek karsztvizei. — Das Karstwasser des Mecsekgebirges. Hidrológiai Közlöny. XX. Budapest, 1940, p, 136. 9. Szádeczky-Kardoss E.: A Keszthelyi hegység és a Hévíz hidrológiájáról. — Hidrológiai Közi. XXI. Budapest. 1941. 1—6. p, 15, 10. Maderspach L.: Adatok a Tetőcske és Nyergeshegy (Gömör m.) rétegeinek földtani korához. — Földtani Közlöny. VIII. Budapest, 1878. p. 271, 11. Horusitzky F.: A víz a föld belsejében. Hidrológiai Közlöny. XXII, Budapest. 1942. 1—6. p. 123. 12. Illés V.: Adatok a Gömörmegyében, a Kis Sajópatak és Balogpatak között fekvő terület geológiájához. A m. kir. Földtani Int. évi jel. 1906-ról, p, 204. Budapest, 1907. 13. Vitális I.: A Bodva-Tornaköz környékének földt. viszonyai. A m. kir. Földtani Int, évi jel. 1907-ről. p. 45. Budapest, 1908.