Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

44 Láng Sándor dr. zavart karsztplatórészek általános, déli lejtéssel emelkedtek ki. Ezek meredek peremén figyelhető meg, hogy — a mindenkori geológiai szerkezetnek megfelelő változatossággal és ismétlődéssel — az egyes folyóvölgyi alluviumok mentén lefelé haladva, az alsótriász kori agyagpalák, meszes palák, fiatalabb (többnyire már középső triász) lemezes mészkövek helyét fokozatosan, vagy tektonikus zavarok okozta megszakításokkal és kihagyásokkal a vastagpados, sőt, rétegzetlen, főként felsőtriász kori mészkövek foglalják el. Ennek megfelelően a mélykarszt felépítésében is szerepelhetnek a triász kor mindhárom emeletébe tartozó kőzetek. A mélykarszt sajátosságaihoz viszont a karsztvízzel való állandó telítettség tartozik hozzá. Az eddigiekből következik tehát, hogy a mélykarszt „karsztvízszintje" valószínűleg a környező, mélyre bevágódott nagy völgyek alluviális szintjében (mely a környező terület erózióbázisa) alakul ki. A karsztvízszint alatti, vízzel telített tér a mélységben szereplő járatrendszerek térbeli kiterjedése, a járatok mérete és egymáshoz való csatlakozásának mértéke szerint, illetve a csatlakozás hiánya miatt kisebbnagyobb karsztvizes terekre is bomottiat. A tektonikus mozgások miatt magasra tornyosult, vagy t.-k. élére állított vízzáró, vagy a vizet csak nehezen átbocsájtó palák rétegcsoportjai a mélykarszt kisebb részletekre bomlását elősegítik. Az elmondottakra a Sajó völgyében találunk jó példát. Berzéte táján, a Sajó alluviuma mellékén még az alsótriász kori palák és közbecsiptetett meszes, vagy lemezes mészköves rétegek építik fel a jobbparti dombokat, de a balparton is megvannak. Dél felé haladva pedig az átmeneti, sőt, kis darabon a mélykarszt területére jutunk (Gyepes forrás), ahol a jobbpart S, SW felé dőlő, vetődésekkel zavart alsótriász kori palákat a fiatalabb lemezes mészkő, majd vastagabb pados mészkövek váltják fel (ennek megfelelően, Berzéte és Szalóc között, különféle természetű karsztos forrásokkal van dolgunk. Ezek a felfakadó víz hőfokában, mennyiségében, a vízhozam változásában, a vízfeltörés módjában, a mésztufaképződésben és végül, valószínűleg a karsztvíz kémiai összetételében sem fognak egészen egyezni. (Gombaszög mellett viszont, ahol a feltorlódott alsótriász kori palák ismét megjelenniek, magasabb, sekélyebb karsztszintre jellemző források fakadnak, sőt, a Ludmilla forrásbarlang, 13 m magasan az ártér felett, szárazon nyílik, vastagon kitöltötte már a glaciális barlangi agyag. A mélykarszt tagozottságára jó példa még a Pelsőctől dél felé következő völgyszakasz is, ahol az alsótriász korú agyagpalás, stb., vizet jobban záró rétegek több, egymás után következő sziget alakjában torlódva fel, tagolják a mélykarsztos teret (27).