Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Töry Kálmán: Árvíz és jégveszély

28 Tőry Kálmán. álló parttal vagy parti jéggel szemben kifejtenek. Ahol ez az ellenlló erő nagyobb lesz, mint az árhullám lefelé ható ereje, ott a jégmozgás megáll, a jégtorlódás befejeződik, ott van a jégtorlasz alsó határa. Míg tehát a jégdugó az álló jégtakaró alsó végén s a folyamat elején képződik, addig a jégtorlasz az álló jégtakaró felső vége táján, több km hosszú szakaszon préselődik fel. A vízhozamot a jégtorlasz duzzasztja fel, a torlasz képződésének oka azonban az, hogy van álló jégtakaró, illetve a jég valahol lejjebb megdugult. Míg tehát árvízkárok közvetlen oka a jégtorlasz, addig a tulajdonképpeni oka a jégdugó, vagyis hogy a jég egyáltalában megállott. Ha tehát a jégtorlaszok okozta jegesárvizek ellen akarunk védekezni, akkor arra kell törekednünk, hogy ne tudjon jégdugó, illetve jégtakaró sem képződni, a zajló jég egyáltalán meg se tudjon állni. Evvel tehát már adva van a jégtorlaszok elleni védekezés módja is: meg kell akadályozni, hogy a jég bárhol megálljon; ha pedig mégis megáll, a jégdugót, illetve a jégtakarói mielőbb újból mozgásba kell hozni. A jégdugó elindítására több lehetőség is van: főbb eszközök a robbantás, a bombázás és a jégtörő hajókkal való tördelés. Beavatkozni mindig a jégtakaró alsó végén, tehát a jégdugónál kell, mert az aistt van a síkvíz, amelyen az újból mozgásba hozott jégtáblák távozni tudnak. A három főbb eszköz, a robbantás, bombázás, jégtörő hajó köziil fontosság és eredményesség tekintetében egyiket sem lehet a másik fölé helyezni. Mindegyiket számon kell tartani s a maga idejében alkalmazni. A jég elindításához lehetőleg a megállás után nyomban hozzá kell fogni, hogy a jégtakaró ne tudjon túlságosan meghosszabbodni. Ködben sem a jégtörő hajó, sem a repülőgép nem tud tevékenykedni. Olvadó időben viszont a robbantás veszélyes; ha a jég elindul, veszélyezteti a robbantók életét. A jég nagy természeti erőt képvisel s az okozott kár is tetemes lehet. Vele szemben tehát nagy erőket kell szembállítani. Pepecseléssel eredményt elérni nem lehet. A jégtörő hajók, a robbantás és a bombázás akkor jönnek szóba, ha a jég már megállt; az eredmény azonban ilyenkor már kétséges. Arra kell törekednünk, hogy a jég ne is tudjon megállni. Erre pelig a legeredményesebb eszköz a helyes folyószabályozás. Azt a szakaszt, ahol jégdugók szoktak képződni, szabályozni kell; a hirtelen kanyarulatokat enyhíteni, a szűkületeket bővíteni kell, a hirtelen keresztszelvényváltozásokat meg kell szüntetni. Igen nagy hidegben, mint már említettem, még a szabályozott szakaszon is megállhat a jég, ez azonban csak ritkán fordul elő és lehetőségét a helyes szabályozás a minimumra csökkenti.