Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

92 Salami n Pál dékvizek, ú. n. fosszilis vizek. Ezek a vizek a nagyobb síkságokon nem jelennek meg, ellenben idősebb mészkő dolomit hegységek lábánál kisebb területeket előntenek, rövidebb-hosszabb ideig és a mezőgazdasági művelést lehetetlenné teszik. Országos károkhoz viszonyítva tehát túlnagy szerepet nem játszanak, hogy mégis részletesebben foglalkozunk velük, azért tesszük: 1. mert ahol karsztvizek megjelennek, ott általában uralkodó szerepet játszanak, azaz a vízgazdálkodási egyenlet H

1

} H

2, H

3 és H

5 tagjai elhanyagolhatók, s így a javítás módjai egészen mások lesznek; 2. mert a karsztvizekkel sújtott területek épen azok, ahol a tökéletes belvízrendezés a legkönnyebben megoldható. A geológiai középkorban keletkezett üledékes kőzetek víz hatására elkarsztosodtak és ma is állandóan karsztosodnak. A víz romboló hatására hézagok, repedések, járatok, barlangok keletkeztek, melyek sokszor egész hegységekben összefüggő, a közlekedő csövek törvényén alapuló rendszert alkottak. Ez az összefüggő rendszer nagymértékben tározta a geológiai idők folyamán a csapadékvizeket. A belvízkérdés megoldása szempontjából fontos ennek az összefüggő járatrendszernek a szerkezete, a víztükör magassági helyzete, források helye és vízgazdálkodási egyenletünk szempontjából a termőterületekre kilépő karsztvíz mennyisége. A tározójárat rendszernek az egyes hegységeken belül összefüggő voltát, elhelyezkedését, és a víztükör magasságát a föld középkorának földrajzi adottságai, a később keletkezett vízzáró rétegek elhelyezkedése, a kőzet szerkezete, hézagtérfogata és az elkarsztosodás folyamatának előrehaladása jellemzi. Elképzelhetők teljesen összefüggő karsztvíztelepülések, de leggyakrabban kisebb rendszerekben, esetleg lépcsősen jelentkeznek. A geológiai idők alatt kialakult rendszerek víztükre ingadozik a csapadék (aszerint, hogy mennyiben van kapcsolata közlekedő csövek révén a karsztvízzel), a légnyomás, a kozmikus erők, és leadott vízmennyiség hatása alatt. A víztükör az egységes rendszerekben nem teljesen vízszintes, hanem kisebb lejtéssel bír. A karsztvizek megjelenési formája rejtett, mocsarasított szivárgás, vagy forrás lehet. A nyomás, mely megjelenésre kényszeríti, változhat 0,1 atm.-tól 30 atm.-ig és ez 0,01 m/sec — 0,30 m/sec sebességet idézhet elő a szivárgás, illetőleg a forrás helyén. A' karsztvizek általános jellemzésére még megemlítjük, hogy hőmérsékletük 6—27° között változhat és általában 13—16°-kal magasabb, mint a felettük lévő csapadékból származó talajvízé. Keménységük szintén nagyobb. A belvízrendezést legjobban érdeklő érték a kitörő, szivárgó víz mennyisége, mely 1 m

3/sec értéktől változhatik egészen kis értékekig. Feltárásuk állandóan folyamatban van. A mennyiség ingadozik az évszakokkal és ingadozhat ettől függetlenül. Földrengések, közlekedő csövek eltömődése, vagy hirtelen nagyobbodása bármikor nagyobb eltéréseket is okozhat. Egyirányú vízmennyiségváltozást jelent a tározótér kiürít-