Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

I anulrnány a hazai belvízrendezésről 77 Ennek a felvilágosító munkának és a legutóbbi súlyos károknak a közelmúltban igen nagy eredménye volt: 1000 millió pengős 20 évre elosztott vízrendezési és talajjavítási célt szolgáló hitel megszavazása. Mi annyiban akarunk hozzájárulni ehhez az első eredményhez, hogy vázoljuk a helyes belvízrendezés rendszerének kiválasztását, a gyakorlati megoldás módjának és fokának megállapítását, mely két irányú vizsgálódást, két feladat elvégzését kívánja meg: Egyrészt meg kell keresnünk a tudományos kutatás és a gyakorlati eredmények összhangjának legjobban megfelelő műszaki megoldást, amely megoldás a belvízrendezési munkák végrehajtásának irányvonala lesz. Ez a feladat műszaki, elsősorban vízgazdálkodási jellegű. Másrészt meg kel! vizsgálnunk, hogy a gyakorlati megvalósításnál milyen mértékben közelíthetjük meg a legjobb műszaki megoldást, tehát, hogy mennyire tarthatjuk magunkat a műszaki irányvonalhoz. Ezen utóbbi feladat közgazdasági, nemzetgazdasági, népegészségügyi és számos más kérdés felülvizsgálásával oldható meg. A belvízrendezés tanulmányozása tehát két merőben különböző kérdéscsoport ismeretét kívánja meg, melyek egyikét, a műszaki megoldást a következőkben részletesebben fogjuk ismertetni, míg a közgazdasági, népegészségügyi, fajfejlesztési indokokról csak befejező összefoglalásunkban emlékezünk meg pár szóval. A műszaki megoldás általában. A műszaki megoldás első pillanatra egyszerűnek látszik és mint a sajtóban napnnap mellett olvasható, nem áll másból, mint „több csatorna elkészítéséből és több és nagyobb teljesítőképességű szivattyútelep felállításából", tehát egy egyszerű tervezési és kivitelezési munkából. Ez az egyszerű megoldás azonban, mint meggondolásainkkal igazolni akarjuk, nem állja meg teljesen a'helyét, kiegészítésre szorul és az egyformán ismétlődő, gépiesen vezetett tervezési és kivitelezési munka nem vezet teljes értékű eredményre, ezért megkíséreljük, hogy új alapokra fektessük. A belvízlevezetés helyes megoldása megkívánja a tervező és a gyakorlati mérnöknek és a kutatónak (hidrológusnak, talajvegyésznek, stb.) legnagyobb mértékű együttműködését. Mi, magyar mérnökök abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hazai vízgazdálkodási kísérletek és a talajtan fejlődése lehetővé teszik számunkra az együttműködés" révén egy tökéletes belvízrendezési rendszernek felállítását. Ezt a rendszert, melyet az eddig alkalmazott levezető belvízrendezéssel szemben tökéletes, vagy tározó belvízrendezésnek nevezünk, a magyar talajkutatók és hidrológusok kutatásainak egyik legfontosabb eredményére építjük fel: a talaj természetes vízgazdálkodására és az általános vízgazdálkodási egyenlet