Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata
50 Dr. Dabis László jégmintavételhez a jégtömbök szétdarabolásához steril, nikkelezett jégcsákányt, a jégdarabok felfogására aluminiumtálcát és a szállításhoz szélesszájú porüveget használunk. 3. A helyes mintavétel és szállítás után következik azoknak feldolgozása, az amit a közhit tulajdonképen bakteriológiai vizsgálatnak tart, pedig az valóban annak csak befejező.része. A bakteriológiai vízvizsgálat ragyogó kezdet után igen nehezen alakult ki s alig két évtizede, hogy felvette mai alakját. A bakteriológiai vizsgálat megalapítójának Robert Koch és Gärtner tekinthetők, de mai alakját az angol, de főleg az amerikai bakteriológusok építették ki. Az első mennyiségi bakteriológiai vízvizsgálatot Robert Koch végezte 1881—1883 között. y 2 v. 1 cm 3 vizsgálandó vizet v. erősen szennyezett vizeknél azoknak 10-szeres 100-szoros hígítását folyékony gelatinával keverte össze, a keverés után üveglemezre vékony rétegben kiöntötte és befedte és a gelatina megdermedése után 20—25° C között szobahőmérsékleten tartotta a lemezeket. Minden egyes baktérium a víz szennyezettségi fokának megfelelően 1—2 nap múlva elszigetelt jellegzetes telepekké fejlődött ki, melyek között voltak olyanok, melyek a gelatinát folyósították s voltak olyanok, melyek a gelatinára ilyen hatással nem voltak. 48 óra múlva szabadszemmel v. lupéval összeolvasva a telepeket, 1 cm 3-re vonatkoztatva fejezte ki a baktériumszámot. Ez a gelatinaszám azóta is klasszikus hagyományává vált a vízbaktériológiának és több mint félszázad leforgása csak annyit változtatott rajta, hogy a lemezeket ma Petri csészékbe öntjük ki, a hőmérséklet 20 v. 22° C-ra szabályozott költőszekrényekben biztosítjuk és nem tulajdonítunk jelentőséget a folyósító v. nem folyósító telepek számának. Nekünk magyaroknak személyi vonatkozásunk is van az eredeti Koch-féle eljáráshoz, mert ezekben a vizsgálatokban a fiatal kolozsvári higiénetanár, Rózsahegyi Kálmán is résztvett a nagymester" oldalán. Robert Koch evvel az eljárással ellenőrizte először a berlini lassú homokszüréssel dolgozó vízmű vizét s későbbi (1899.) ilyenirányú vizsgálatai folyamán arra az eredményre jutott, hogy a szűrőművek akkor dolgoznak kifogástalanul, ha a szűrlet vize 1 cm 3-ben nem haladja meg a 100 baktériumot. Ez az érték az ú. n. Koch-féle szám indokolatlanul a kutakra és forrásokra átvive, később helytelen általánosításokhoz vezetett. Az első kórokozót vízből szintén Robert Koch tenyésztette ki 1884-ben, amikor sikerült neki Calcutta környékén egy víztartályból choleravibriókat tenyészteni. Amíg azonban a vízcholeradiagnosztika az alkálikus peptontáptalaj segélyével nagy sikereket aratott, a typhusbakteriumok tenyésztése még nyilvánvalóan typhustokozó ivóvizekből sem járt sikerrel. Az E b e r t h által már 1880-ban felfedezett és Gaffky által 1883-ban gelatinán tenyésztett typhusbacillus tenyésztése a fertőzött berlini vízmű vizéből Lösenernek csak
