Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 359 „N" A Törökugrató SW sarkán, a kis dolomitrög szélén 120 m t. sz. m-ban lenne, 200 mélységgel függőlegesen a dolomitba hatolnának vele be. Valamennyi kijelölt mélyfúrás — ha előbb nem is, de az elméleti karsztvíz-szint tájékán — elérné a karsztos felső triászkori alaphegységet. Mivel még ebben az esetben sem biztos, hogy megkaphatjuk a vízzel telt karsztos üregrendszereket, mindegyik fúrás mélységét legalább a tenger szintjéig jelöltem ki. Ebben a mélységben t. i. a tiszta karsztvíz feltörése már nagyon valószínű. Befejezés. Az elmondottakban megkíséreltem a karsztvíznek a fővárosi vízellátásba való kérdését többféle szempontból boncolgatni. Ez a víz akár, csak puszta folyamnak nevezhető, akár — a másik végletből tekintve — mélyben rejtőző és még alig használható kincsnek, rejtve volt és rejtve is van még most is szemeink előtt. Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy dolgozatommal pontosan megismertethetem e triászvizet. Ezt jól ismerni — megfelelő helybeli feltárások hiányában-napjainkban nem lehet. Több pontban fel kell tárni és a használhatóság céljából alaposan meg kell vizsgálni. Budapest székesfőváros az ország csonkasága idején alakult milliós várossá s amióta a trianoni börtönfalak kröülöttünk omladozni kezdenek, a közép-Duna gyöngye, a „világszép város" még lendületesebben fejlődik és fejlődése csak fokozódhat, Észak-Erdély hazatérésével egy lépéssel közelebb vagyunk az ép Nagy-Magyarországhoz s az ehhez méltó kétmilliós Budapesthez is. A kétmilliós város vízellátásába persze már a karsztvizeket valószínűleg be kell kapcsolni. A fontosabb Irodalom. 1. 1871. Hof mann K.: A Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai. Földt. Int. Évk. I. 1871. p. 199—273. 2. 1871. Koch A.: A Szentendre—Visegrádi és Pilis hg. földt. leírása. Földt. Int. Évk. I. 1871. p. 141—193. 3. 1889. A. Tschebull: Quellwasser für Budapest. Wien 1889. 4. 1902. Halaváts Gy.: Budapest és Tétény vidéke. Földt. Int. kiadv. (Térképmagyarázat.) Bp. 1902. 5. 1902. Schafarzik F.: Budapest és Szentendre vidéke. Földt. Int. kiadv. (Térképmagyarázat.) Bp. 1902. 6. 1914. Taeger H.: A Buda—Pilis—esztergomi hegycsoport szerkezete és arculata. Földt. Közi. XLIV. 1914. p. 555—573. 7. 1923. Ven dl A.: Reambuláció Budaörs környékén. Föld. Int. évi jelentése 1919-ről. Bp. 1923. p. 42.