Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 345 Ruppheggyel — lényegesen könnyebb. Az Ökröshegy erdős területe nincs beépítve s zárt. * Az elmondottakban röviden jellemeztem a karsztvíznyerés szempontjából számításba jövő területeket. A mellékelt rajzokon a rövidre fogott földtani leíráson kívül még több részlet látható. Az aknák, fúrások telepítésére alkalmas pontokat a 2—6. ábrán betűkkel (A—N) jelöltem meg. * VI. A karsztvíz részletes leírása. A Budai hegység távolabbi környékén a karsztvíz

1 jelenlétére a dorogvidéki bányászattal kapcsolatban akadtak rá. Sokáig kétséges és homályos volt e különös és hatalmas földalatti víztömeg keletkezése,. 1. kép. A 24 ökröshegy és az- „M" pont környéke, É felöl nézve. mennyisége, elhelyezkedése és mozgása. Hosszú évtizedek alatt, ha nem is mindent, de egyre többet és többet sikerült róla megtudni. A szakirodalom a legtöbb kérdésben, néhány kivételtől eltekintve, a karsztvíz tulajdonságait illetőleg egyöntetű álláspontra helyezkedik: a víz tárolója a felsőtriász dolomit és mészkő. Ezek alatt a középtriász 1 Kállai (8) sz. triászvíz.