Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 337 Az egyik ilyen nagyobb tömegű vízbetörés a pilisszentiváni Erzsébet-aknában volt 1899-ben, 33 m-en a t. sz. f., a betört víz tömege. 1.4 m

3/perc volt. Elfalazták. Ha nem falazták volna idejében el, a karsztvíz 133 m t. sz. f. magasságban állapodott volna meg. — Az 1930. évi vízbetörés már az Erzsébet kőszénbánya egész üzemét elöntötte, annyira, hogy a szomszédos solymári bányát is csak nehezen sikerült elfalazással megmenteni. — 1939-ben végül ezt is elérte a szomorú végzet. A jól felszerelt, virágzó üzemben az egyre fokozódó vízbetörések ellen nem tudtak már védekezni s mikor a feltörő víz tömege a 14 mVperc mennyiséget is túllépte, a bányászatot megszüntették. Ennek következtében, az elöntött bányában a karsztvíz szintjéig emelkedett a vízoszlop s 1940-ben 137—138 m t. sz. f. magasság között ingadozott. A vízbetörés a felszín alatt mintegy 190 m mélységben, tehát 25 m-re a t. sz. f., a felsőtriász kori kőzetekből álló alaphegységből történt. Megemlíthető, hogy a környék pilisvörösvári — még most is működő — bányájában is nagy a vízveszély. Az ugyancsak közelfekvő nagykovácsi szénbányászat nem hatolt olyan mélységig, hogy a karsztvízszintet elérte volna. Ezt a bányát az oligocénkori kőzetekből fakadó rétegvíz öntötte el. Ennek azonban jóval kevesebb a mennyisége. * 2. Mélyfúrások. A Budai hegység környékének legtöbb mélyfúrása nem tárt fel tiszta karsztvizet. Többnyire olyan helyen — a dunaparti termális vonal mentén — vannak ezek a fúrások telepítve, ahol langyos, vagy melegvíz feltárása volt a cél. — A környék szénkutató mélyfúrásai közül a MÁK budakalászi és pomázi mélyfúrásai igazi, langyos karsztvizet tártak fel (22). Egyéb triászvizet szolgáltató feltárás nincsen területünkön. IV. Karsztvízfeltárásra alkalmas területek kijelölése. (1. ábra.) Minthogy az eddig ismeretes vízfeltárások száma kevés s a karsztvízszint a hegység térszíne alatt van, annak mesterséges úton való újabb felkeresésére és megcsapolására van szükség. A vizet feltáró fúrásokat, aknákat azonban a vidék mélyebb fekvésű területein, a hegység peremtörésvonalai s a hegyvidékről kifelé irányuló völgyek mentén és azok nyílásában kell telepíteni. Egyúttal, a karsztosodott, triászkori kőzetek közelében kell maradni, nehogy túlságosan hosszú lejtaknákat, vagy nagyon mély fúrást kelljen alkalmazni. A Budai hegység fővárosközeli legmélyebb fekvésű területei, ahol a karsztvízfeltárással kapcsolatos fúrások még nem ígérkeznek