Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Mazalán Pál: Egyes hidrológiai és műszaki vonatkozások a vízszerzésnél

.34 Mazalán Pál mellett elégségesnek nem bizonyult. A vizsgálónak a 3. számú ábrán bemutatott megnyitásakor a réteg folyadéka hirtelen, lökés-, sőt nagy mélység esetén robbanásszerűen tör a csapszerkezeten át a rudazatba, az útjában lévő kőzetdarabokat is magával ragadja, amelyek a vizsgálónak keményre edzett acélrészeit az esetek nagy százalékában annyira megrongálják, hogy a vizsgálót elzárni csak alig lehet. A vizsgálandó rétegből igy a fúrórudazatba jutott folyadékoszlop még a szerkezet megrongálódása esetén is megbízható adatokat szolgáltat a réteg jellemzőire. A tömítésnek a tömítőfelületről való elemelésekor a vizsgált rétegre újra' a fúrt lyuk teljes folyadékoszlopa gyakorol ellennyomást és az azelőtti nyugalmi állapotot így vissza is állítja. A tömítőszerkezet elemelése egyúttal annak is hathatós segítőeszköze, hogy a rétegből netalán megindult veszélyes kitörést is megszüntesse, vagy lecsökkentse. A vázolt vizsgálószerkezet kétségtelenül igen hathatós eszköz a furótechnikus és a hidrológus szolgálatában. Hazai mélyfúró gyakorlatunkban csupán olajtermelő vállalataink üzemeinél nyer alkalmazást. Ha azonban minden részletében eleget kívánnánk tenni a mélyfúrási kutak építésére vonatkozó hatósági előírásainknak, úgy a rétegek folyadéktartalmának fúrás közben való meghatározásánál az itt ismertetett alapelv szerint kivitelezett eszköz használatát nélkülözni alig lehet. Abban az eszményi esetben, ha a fúrt lyukkal feltárt összes porozus, vagy repedezett rétegeket megvizsgáltuk, úgy a kút kiképzése lényegesen könnyebb feladat, mint akkor, ha csupán rétegtani adatok és szemnagyság meghatározások alapján döntünk valamely rétegnek a kút hozamában való bekapcsolása, vagy kiiktatása fölött. Ezzel a mechanikai eljárással a bevezetőmben említett elektromos rétegvizsgálat adatai is kiigazíthatók, mert bár a Schlumberger-eljárással a réteg tartalmát, hézagtérfogatát meg lehet határozni, a rétegekben uralkodó nyomásviszonyokra még sem nyújt támpontot. Ezt a hiányt a homokvizsgáló teljes mértékben pótolja, ha a vizsgálandó réteg fedő kőzete a tömítés elhelyezésére alkalmas. A fúrt lyukak hidrológiai viszonyaiból levonható tanulságok szempontjából meg kell emlékeznem azoknak a folyadékmozgásoknak mérési eredményeiről, amelyek Fővárosunk legújabban létesített fúrt kútjánál adódtak ki. Olyan fúrt lyukak lemélyítésénél, amelyek sűrű és viszkózus öblítés alkalmazása nélkül hosszabb szakaszon csövezetlenül fúrhatok, vagy több szelvényben meghasított és szűrőzött kész Ruták esetében igen tanulságos eredményeket lehet elérni a kút vízoszlopában végzett folyadéksebességmérésekkel. Minden nehézség nélkül pontosan meg lehet állapítani a vizet szolgáltató, valamint az esetleg vizet elnyelő szelvényeket, ellenőrizni lehet a vízzárások, szigetelések minőségét anélkül, hogy a vízoszlopot teljesen kiemelnők a furatból és meg lehet győződni arról is, hogy a hosszabb ideje a furatban levő béléscsövezet nem-e lyu-