Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Egy magyar falu ivóvízellátása

328 Vitális Sándor dr. kül rájövünk arra, hogy a kutak vizének szennyezettsége elsősorban a tudatlanság, illetve a helytelen kútépítés következménye. Ha reátekintünk az 5. ábrára, illetve térképre, azonnal szemünkbe tűnik, hogy a község déli — legrégibb településű -— részén csaknem az összes kutak vize szennyezetit, ihatatlan vizű. Ennek fő oka az, hogy régente csakis terméskővel kifalazott, a legprimitívebb kivitelű ásott kutakat építették. A község középső részén, mely a világháború után épült, már javarészt betongyürüs, egyszóval technikai szempontból lényegesen jobb építésű kutakat találunk s így természetesen azok vize'— sajnos csak rövid ideig -—• iható. A község északi részén épült Chorin bányatelep kútjai nem jöhetnek tekintetbe, mert a bányatelep vízvezetékkel (körzeti vízvezeték) van ellátva. Természetesen a kutak vizének állapotára, amint a későbbiek folyamán kitűnik, azok hidrogeológiai helyzete is befolyással van. Az elmondottakból látjuk, hogy Kisterenye község kútjai már a letelepedés, illetve építési idő szempontjából is három részre tagolhatok. Az első csoportba a község legrégibb településű részén mélyített kutak tartoznak. A második csoportba a község középső részén, a világháború után épített kutak s a harmadik csoportba a bányatelep kútjai tartoznak. Legyen szabad ezeknek a kutaknak az állapotát, elhelyezését, építési módját egy-két fényképen bemutatnom, röviden reámutatva a legnagyobb építési, elhelyezési stb. hibákra. A legprimitívebb építésű kutakat, mint említettem, a község legrégibb településű déli részén találjuk. Az 1. és 2. sz. fényképen két gémeskutat látunk. A kút terméskővel falazott, nyitott, nincs lefedve, a vízkivétel primitív, a közelében istálló van, a szennyvíz főleg esőzésekkor közvetlen befolyik a kútba. Természetesen a kutak vize, enyhe kifejezéssel élve, hígított trágyáié. A 3. és 4. sz. fényképen már tökéletesebb kivitelű kerekes kutakat látunk. A kút itt is terméskővel falazott, de a felépítmény legalább látszatra fedett, zárt. Természetesen itt is az ólak közelsége a kút felépítményének egyszerűen a talajra való reáhelyezése már eleve biztosítják a kutak vizének elszennyeződését. Az 5. és 6. fényképen már fejlettebb építésű kutakat láthatunk,, ugyanis ezek már primitív betongyürüs kutak. A kivitelükhöz s így a szennyeződésükhöz azt hiszem felesleges minden megjegyzés. A 7. sz. fényképen bemutatom a délkeleti községrésznek egyetlen közkútját. Jellemző a tudatlanságra, hogy a kút egy vízmosásnak a tövében van telepítve s így természetesen esőzéskor az összes szennyvíz csaknem közvetlenül a kútba folyik. Arról természetesen beszélni sem illik, hogy az út mellett fekvő,