Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Moll Károly dr.: Magyar gyógyfürdők gyógyhatásai
316 Moll Károly dr. jutnak be a szervezet belsejébe, amit a K példája mutat: Feld be rg kimutatta, hogy már a legkisebb K ionmennyiség is, ha parasympatikus idegvégződéssel érintkezésbe jut, acetylcholint tesz szabaddá, aminek a jelentősége azért nagy, mert az acetylcholin erős értágító szer és a reumás betegségeknek egy fontos és igen hatékony gyógyszere. Az ásványvízanyagok másik csoportja a bőr aktív részvétele nélkül egyenest a szervezet sejtjeire és az anyagcserére hat, mert ezek nem maradnak a bőrben, hanem áthatolnak rajta és egyenest a szervezetbe jutnak, ahol „gyógyszertani" hatást váltanak ki. Ezek specifikus hatások, ahol a bőr csak az áthatolási kapu szerepét játsza. Az ezen csoportba tartozó anyagok közős tulajdonsága a lipoidokban való oldékonyság, aminek a bőrbe hatolási képességüket köszönik az Overton és H. H. Meyer törvénynek megfelelően, mely azt mondja, hogy az állati hártyák csak a lipoidoknak vagy a lipoidokban oldódó anyagoknak permeábilisek. Ilyenek elsősorban a lipoidokban oldódó gáznemű anyagok: a C0 2, a H 2S, a Radon (emanatio), bizonyos arsenes, thyokénes jód-brómvegyületek, végül a nehéz fémek (barium, radium, Fe z, Cu, mangán) lipoidoldékony. (bikarbonát, bromid, részben klorid) sói. A legtöbb fürdő e kétféle anyagot: a bőrben maradó és az azon áthatoló anyagot vegyesen tartalmazza. Nagyon messze vezetne, ha a magyar fürdőket ezen kémiai hatások alapján végig tárgyalnánk, ezért csak a valóban magyar specialitásokat emelem ki ezek közül: az erdélyi különlegességeket, az ú. n. mofettákat, helyi nyelven a gözlöket, vagyis a földből előtörő gázokat, melyeket a gyógyítás szolgáiarába állított már régen a népszokás s újabban mindinkább a tudományos balneológia is s melyeknek az orvostani jelentősége az, hogy egyetlen kémiai anyag, pl. a szénsav önálló, minden más kémiai anyag mellékhatásától mentes gyógyhatiását fejti ki. — A gőzlök eredetileg a földből előtörő gázokkal telt helyiségek, a szénsavas fürdőknél egyszerű mélyített gödrök, melyekben a levegőnél jóval súlyosabb szénsavgáz felgyülemlik és e gödrökben képeznek ki ülőhelyeket, ahol ruhástól tartózkodnak a betegek és teszik ki magukat e gázok hatásának. A szénsavgázfürdőkkel mind gyakrabban foglalkozik a balneológiai irodalom is. A kénes gázfürdők még nincsenek ennyire kihasználva és feldolgozva, mert az alkalmazásuk nem olyan egyszerű, t. i. könnyebb súlyuknál fogva nem gyűjthetők egyszerűen gödrökben öszsze, hanem csak zárt helyiségekben s ezért nem is tiszta kéngázból, hanem keverékgázból (levegő, H 2S) állanak. Erdély számos helyén a kénhydrogén gázok C0 2 gázokkal törnek egyidejűleg elő és ilyen keverék-gázfürdők keletkeznek. A szénsavgőzlőkben való tartózkodás esetén kellemes kimelegedést érez a beteg a bőrén és élénk bőrpír is