Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Dinda János: A víz szerepe az olajbányászatban
A v iz szerepe az olajbányászatban 311 Barnickel volt az első, aki vegyszereket használt az emulzió kezelésére, később ugyancsak ő jött rá, hogy a zsírsavak, vagy ezek sói, illetve eszterei kitűnő anyagok az emulziók szétválasztására. Azóta a zsírsavak csoportjába tartozó szerves savak gyártása az olajfinomítókban tökéletesedett. Ma már Amerikában se szeri, se száma a sok emulzió kezelésére szolgáló vegyszereknek, amelyek mindegyike az illető •cég gyártási titkát képezik. Németországban is gyártanak jó emulziókezelő vegyszereket. A vegyszereket néha már a kút termelőcsövébe, máskor a folyócsőbe, ismét máskor a tartályokba adják be, stb. Az elektromos módszer alkalmazásánál az emulziót oly elektródák között vezetik el, melyek között a nagy potenciálkülönbség és ezalatt minden víztestecske induktív töltést kap. Az elektromos töltés (negatív az egyik, pozitív a másik oldalon) a testecskéket a két elektróda között sorokba rendezi. Ugyanezen idő alatt csökken az egyes testecskék körüli hártya felületi feszültsége és megreped, ami által a víztestecskék nagy cseppekbe egyesülnek és súlyuknál fogva kiesnek a rendszerből. A vegyi és az elektromos módszer kombinációját is nagy sikerrel alkalmazták már. Az olajbányászatban sok gázvezeték használatos. A rétegből termelt gáz rendesen csekély vízpárát is tartalmaz. A gázvezetékekbe ugyanúgy, mint az olajvezetékekbe vízleválasztók építhetők be, amelyeken át a lecsapódott víz eltávolítható. Ilyen egyszerűen csak alacsony nyomású vezetékekből csapolható le a gázban lévő vízpára. A gáz és vízpára nyomás hatására hidrátot alkot. Ilyen hidrát pl. CH 4 6H 20. A természetes gázhidrát tulajdonsága, hogy a nyomás .arányában nő az olvadáspontja. Az összefüggést Hammerschmidt E. G. a következőképen adja meg: Y = 8.9, X 028 5, ahol Y = olvadáspont F°, X=iabszolút nyomás lb/squ in-ben. A képletből adódik, hogy a gázhidrátok olvadáspontja 7.7 at nyomás mellett cca + 1 C°, 56 atnál cca 16 C°. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a gázhidrátók meleg időben is jeget, illetőleg jéghez hasonló anyagot alkotnak. A gázhidrátok gőznyomása kisebb a vízpára gőznyomásánál, ami azt jelenti, hogy azonos nyomásnál, ha a vízpárából hidrát képződik, több vizet kell a vezetékből eltávolítani, mintha hidrátképződés nem lett volna. Carson és Katz azt állítja, hogy azok a paraffin szénhidrogének, melyeknek forrpontja n-bután felett van, úgy viselkednek, mint a metán és nem képeznek hidrátokat.
